Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Pórul járt hitelesek: októberig 1500 lakás került kalapács alá
Idén az első kilenc hónapban összesen 13 500 lakóingatlan volt érintett értékesítésben a bankok részéről, ennek több mint 90 százaléka azonban eladott követelésként történt - derül ki egy friss statisztikából. Összesen 1500 olyan ingatlan volt, melyet végrehajtásban vagy egyéb eljárásban közvetlenül a bankok értékesítettek. Mfor.hu-háttér.
Egyre több lakást kell árverezni
Idén az első kilenc hónapban 1030 ingatlant értékesítettek végrehajtás során a bankok, további 428 lakóingatlan pedig egyéb eljárásban került új tulajdonoshoz. Emellett 12 043 lakást követeléssel együtt értékesítettek a pénzintézetek, esetükben nem tudni, hogy a vevők - jórészt faktoringcégek - mit kezdtek az állománnyal - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének (PSZÁF) hétfőn megjelent kockázati jelentéséből.
Tavaly az egész évben 16 897 lakás volt érintett valamilyen értékesítésben, az időarányos adatok alapján ezt 2011-ben kicsivel túlteljesíthetik a bankok. A 2009-es egész éves 13 675 értékesítést viszont idén már kilenc hónap alatt majdnem teljesítették a bankok, és akkor még nem beszéltünk a 2008-as 6977 darabról.

"A portfóliók tisztítása ezért égető a hitelintézetek számára, így 2009 júniusától egyre erőteljesebben törekedtek is erre. A portfóliótisztításhoz az intézmények általában egy, intézményenként változó kiemelt, és több kiegészítő módszert – faktorcégnek történő követelés eladás, végrehajtási eljárás kezdeményezése, fedezet értékesítése az adós által, az intézmény által vagy közösen, stb. – alkalmaznak" - olvasható a PSZÁF jelentésében.
A felügyelet tapasztalatai szerint legtöbb intézmény hosszasan egyeztet az adósokkal, mielőtt felmondja a hitelt, a fedezetek kényszerértékesítésének növekedése azonban az előbbiekben bemutatott portfólióromlás miatt elkerülhetetlen. 2009-hez képest 2010-ben közel kétszeresére, 2011 első háromnegyed évében pedig, időarányosan 25 százalékkal nőtt a végrehajtási eljárás alá vont hitelbiztosítéki lakóingatlanok száma.
PSZÁF: nőtt a kockázat, de stabil a magyar pénzügyi szektor
Banki feketelista: a devizahitelesek panaszkodtak a legtöbbet
Érdekes adatokat produkáltak idén a magyar bankok
Gyuris: az EU-átlag 50-szeresét fizethetik a magyar bankok
170 fős leépítés jelentett be az MKB
2400 milliárd van a "párnacihában", pedig a gazdaságot szolgálhatná
"Az értékesítésre jellemzően az adós által történő eladással, az adós és a bank együttműködésével, vagy bírósági végrehajtás keretében kerül sor. 2008 óta több mint ötvenezer ingatlant értékesítettek a követeléssel együtt. A fedezetek kényszerértékesítése gyakran a közüzemi szolgáltatók által kezdeményezett végrehajtási eljárások miatt indul meg, amelybe a hitelező bankok kényszerűen kapcsolódnak be" - állapítja meg a kockázati jelentés.
A PSZÁF adatai szerint hiába oldotta fel a kormány júliustól az árverezési moratóriumot, a nagy túlkínálat és a visszafogott ingatlanpiaci kereslet miatt a bankok még az alacsonyan megszabott kvótákat sem tudják kihasználni. " 2011 harmadik negyedévére vonatkozóan a kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti lakóingatlanok száma nem egészen 2300, ami a teljes, kijelölhető állomány 1,6 százalékával egyenlő, vagyis alacsonyabb a jogszabály által felső korlátként rögzített 2 százaléknál. A szektorátlag mögötti különbségek azonban itt is nagyok, egyes bankok számára a kvóta effektív korlátot jelent" - olvasható a felügyeleti jelentésben.
"A kvóta kihasználtsága jelenleg alacsony, 25 százalék körül van, és ez a szám csak a banki szándékot mutatja, tehát nem biztos, hogy ténylegesen is ennyi kilakoltatás történik. Az alacsony kihasználtságot magyarázza, hogy egyéb jogszabályi tilalom miatt télen nem lehet kilakoltatni, másrészt a jelenlegi nyomott ingatlanpiaci árak mellett a bankok is érdekeltek a kivárásban." - állapítja meg a PSZÁF.
193 milliárd forint lehet a végtörlesztés számlája
A PSZÁF a végtörlesztéssel kapcsolatban is kifejtette véleményét: szerintük a lépés csökkenti ugyan az árfolyamkockázatot, azonban több negatív hatása is van. Egyrészt rendkívül magas veszteséget okoz a pénzintézeteknek, másrészt gyengítette a forint árfolyamát, emellett hozzájárult a kamatemelési nyomáshoz, ami a forinthitelesek terheit növelte. "A forintárfolyam és a kamatok alakulása, illetve a megtakarítások egy részének felélése másodlagos makrogazdasági hatásokkal is jár, amelyek kedvezőtlenek a növekedésre, illetve az államadósság finanszírozására nézve." - állapítja meg a pénzügyi felügyelet.
A szervezet szerint nehezen becsülhető a pontos részvételi arány a végtörlesztés végéig, azonban a tényezőket figyelembe véve ők úgy saccolják, hogy az érintett ügyfelek 15 százaléka élhet a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével december végéig. Ez a becslések szerint 193 milliárd forintos veszteséget okoz majd a bankszektornak és 1,1 százalékkal csökkentené a szektorszintű tőkemegfelelést.
A jelentés arra is kitér, hogy 2010 nyara óta a frank/forint árfolyam 30-50 százalékkal emelkedett, miközben a frankhitelek havi törlesztőrészletei 40-80 százalékkal ugrottak meg, ami a magasabb kamatoknak köszönhető.
Elszakadtunk a régiótól?
A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban a PSZÁF kockázati jelentése megemlíti: a Moody's leminősítése és a másik két nagy hitelminősítő negatív figyelőlistája drágíthatja a kibocsátásokat, a hozamok azonban eddig csak mérsékelten emelkedtek. Szélesedett azonban a bid-ask spread, amely a kilátások bizonytalanságának növekedését jelzi.
"Bár a hazai pénz- és tőkepiacok mozgása irányát tekintve illeszkedik a régió többi országának piacaihoz, a piaci volatilitás lényegesen magasabb, mint a környező országokban, vagyis a befektetők részben leválasztották hazánkat a régió többi részéről. Ez azt jelenti, hogy az országspecifikus kockázatokat jelentősnek találják. E mögött a bizalmi tőke csökkenése mellett szerepe van annak is, hogy a régió több országa jelentős gazdasági növekedést tud felmutatni" - összegzi a folyamatokat a kockázati jelentés.
Beke Károly
mfor.hu

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia









