Putyin cége szállt be a Molba?

Meglepetésre az OMV hétfőn reggel bejelentette, hogy eladja a Molban meglévő 21,2 százalékos tulajdonrészét az orosz SurgusNeftGaznak, amely állítólag Vlagyimir Putyin 37 százalékos tulajdonában van. Az 1,4 milliárd eurós vételár szokatlanul magas, a pénteki záróárfolyam közel dupláját fizette a cég a Mol-papírokért. Móró Tamás, a Concorde elemzője úgy véli: az árfolyamra mindenképpen pozitív hatással van az akvizíció, ezt támasztja alá az is, hogy a hétfői kezdéskor 15 százalékot ugrott a papírok ára.

Az osztrák OMV 2008 tavaszáig szorgalmasan gyűjtögette a Mol-részvényeket, így jött össze neki a 21,2 százalékos csomag. Sőt, a cég 2007 szeptemberében még részvényenként 32 000 forintos felvásárlási ajánlatot is tett a Mol-tulajdonosoknak.

Később az Európai Bizottság versenyjogi aggályokat is megfogalmazott a lehetséges OMV-Mol egyesüléssel kapcsolatban - az osztrákok ekkor mondtak le végleg arról, hogy létrejöjjön az üzlet. A Mol menedzsmentje a kezdetektől fogva ellenezte az OMV felvásárlási szándékát.

A múlt héten Wolfgang Ruttersdorfer, az OMV elnök-vezérigazgatója még úgy nyilatkozott egy osztrák lapnak, hogy a közeljövőben nem áll szándékukban eladni a Mol-részvénycsomagjukat, ezért volt némiképp meglepő a hétfő reggeli bejelentés.

Jön Putyin?

A 21,2 százalékos Mol-tulajdonrész az orosz SurgutNefteGaz tulajdonába kerül, a cég 1,4 milliárd eurót fizet érte az OMV-nek. "A vállalatról csak annyit lehet tudni, hogy közel áll a Kremlhez, sőt, egy orosz elemző szerint maga Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a 37 százalékos tulajdonosa" - mondta el kérdésünkre Móró Tamás, a Concorde elemzője.

Erre utal a londoni Telegraph 2008 januárjában megjelent cikke is, mely idézi Sztanyiszlav Belkovszkijt. Az orosz elemző szerint Putyin többmilliárd font értékű vagyonra tett szert azáltal, hogy áttételesen részesedést szerzett az orosz energiaszektor egyes cégeiben, köztük a SurgutNefteGazban. Belkovszkij szerint információi a Kremlből származnak, de azokat dokumentumokkal nem tudja alátámasztani.

Putyin szóvivője, Dimitrij Peskov az említett cikkben cáfolta Belkovszkij állításait, melyeknek szerinte semmi alapjuk nincs. Belkovszkij szerint a jelenlegi orosz miniszterelnök a SurgutNefteGaz 37 százalékos csomagja mellett 4,5 százalékot birtokol a Gazpromban, illetve legalább 50 százalékot a svájci székhelyű Gunvor olajcégben.

Igaz, egy orosz politikai elemző egyenesen kalandornak minősítette Belkovszkijt. Szerinte valóban vannak kapcsolatai a Kremlben, de ahhoz még ő sem elég nagy ember, hogy Putyin titkait ismerje.

"A Surgut óriási készpénzállománnyal rendelkezik, a tavalyi év végén 14 milliárd dolláron csücsült. Így elvileg lenne lehetősége a Mol teljes felvásárlására is, de erre a közeljövőben nem számítunk" - tette hozzá Móró Tamás. Szerinte azzal is magyarázható az OMV-tulajdonrész felvásárlása, hogy ezt a készpénzállományt akarták befektetni.

A SurgutNefteGas számára ez az első külföldi beruházás - mondta el az MTI kérdésére Rajsza Hotcsenko, a cég sajtószolgálatának vezetője Szurgutból hétfőn. Ugyancsak kérdésre válaszolva hozzátette: a társaság nem zárkózik el további hasonló beruházásoktól, de egyelőre konkrét tervei nincsenek: a felmerülő lehetőségeket alkalmanként fogják megvizsgálni.

A SurgutNefteGaz Oroszország egyik legnagyobb kőolaj- és földgázipari konszernje, amelyben számos, nagy kőolaj- és földgáz-tartalékokkal rendelkező korábbi állami vállalat tömörült 1993-ban, a Szovjetunió összeomlása után.

Székhelye a Hanti-Manszi Autonóm Körzetben lévő Szurgut. A hírek szerint a Kremllel igen jó kapcsolatban álló konszern élén a kezdetektől fogva Vlagyimir Leonyidovics Bogdanov vezérigazgató áll, aki 1983-tól fogva töltött be vezető tisztségeket a szurguti olajmezőkön.

Meg nem erősített feltételezések szerint a SurgutNefteGaz áll a Bajkalfinanszgrup társaság mögött, amely 2004-ben megvásárolta a Jukosz Jugansznyeftyegaz cégéhez tartozó fő olajlelőhelyeit.

Ugyancsak meg nem erősített hírek szerint a SurgutNefteGaz többek között Iránban, Líbiában és (a háború előtt) Irakban tárgyalt olajkitermelési projektekről.

Óvatos lehet a Mol

"Az új tulajdonossal a Mol is óvatosabb lehet, vélhetően nem fogja rögtön ellenségesnek minősíteni, mint az OMV esetében. Ennek oka, hogy könnyen sérülhetnek a magyar cég érdekei Oroszországban - ha pedig valóban erős kormányzati kapcsolatai vannak a Surgutnak, akkor ez még inkább igaz" - magyarázta Móró Tamás.

Szerinte a Mol teljes felvásárlása jogilag nehezen lenne megoldható az oroszok számára, de valamilyen együttműködés elképzelhető a két cég között. Hosszútávon azonban az sem zárható ki, hogy a Mol feletti teljes kontroll megszerzése lehet az oroszok célja.

"Számunkra a hétfőn bejelentett üzletben a sebesség volt a meglepő. Arra lehetett számítani, hogy az OMV eladja majd Mol-részesedését, de azt nem gondoltuk, hogy ilyen hamar" - mondta el a Concorde elemzője.

Szárnyakat kaptak a részvények

A tőzsde szempontjából érdekes, hogy az 1,4 milliárd eurós vételár részvényenként 19 212 forintot jelent, ami majdnem a duplája a pénteki 9940 forintos árfolyamnak. A hétfői nyitáskor egy időre felfüggesztették a kereskedést a Mol-papírokkal, de délelőtt már lehetett velük üzletet kötni.

10 órakor rögtön 15 százalékkal ugrott a Mol árfolyama, 11 430 forintig szárnyaltak a részvények a BÉT-en. Később kicsit korrigált a papír, de fél 12-kor így is 10 755 forinton állr, ami 8,2 százalékkal több a pénteki záróértéknél.