Sorozatos rövid távú kommunikációs és hosszabb távú szerkezeti hibák vezettek oda, hogy Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett fordulnia hitelért, mondta el az mfor.hu-nak Győrffy Dóra, a Debreceni Egyetem adjunktusa. Az egyetemi oktató szerint Magyarország most fizeti meg a korábbi évek felelőtlen gazdaságpolitikájának az árát, és a bajt még fokozza, hogy a kormányzat azelőtt nyilvánosságra hozta az IMF-fel folytatott tárgyalások tényét, hogy egyértelmű lett volna: segítségre van szükségünk. Ezzel még idegesebbé tette az egyébként is zaklatott piacokat, hiszen nehezen volt értelmezhető az üzenet: nem vagyunk bajban, de mégis tárgyalunk a Nemzetközi Valutaalappal.
A pénz már megvan (Mfor-montázs) Több okból sem szerencsés az IMF-csomagot sikerként beállítani, hiszen a kormányzat hosszabb és rövidebb távon is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az összeomlás fenyegessen minket, emelte ki a szakember.
Elpocsékolt évek
Hosszabb távon nyilvánvalóan az elmúlt évek túlköltekezésére kell gondolni, valamint arra, hogy a kormány elmulasztotta a "kegyelmi éveket" felhasználni a szerkezeti reformok végrehajtására. Ez nem csupán a költségvetési egyensúlytalanságokban jelent meg, hanem abban is, hogy a forintkamatok jóval a devizakamatok felett voltak, és ezért a lakosság devizában adósodott el.
Rövidebb távon pedig hiba volt valószínűleg, hogy majdnem két héttel az IMF-megállapodás aláírása előtt nyilvánosságra hozták a tárgyalás tényét – ezzel közvetlenül Izland összeomlása után sikerült felhívni magunkra a rendkívül ideges befektetők figyelmét. (Ráadásul az elmúlt évek gazdaságpolitikája miatt eddig sem volt túl jó hírünk.)
JP Morgan: a magyar bankokon segíthet az IMF
Orbán: tartjuk a hiányt, "akármi is potyogjon az égből"
Mindentől szabadulnának a piacon - elszállt a magyar CDS is
Összesen 735 millió eurós hitelt ad Magyarországnak az EIB
Felerősödtek a hitelválsággal összefüggő szürkezónás tevékenységek
Otthonmentés: a banknak, az államnak és az adósoknak osztozniuk kell a terheken
Külföldi befektetők blogjait olvasgatva úgy tűnik, hogy nehezen volt értelmezhető az üzenet: nem vagyunk bajban, nincs szükségünk segítségre, de mégis tárgyalunk az IMF-fel. Ezek alapján nehéz sikerként beállítani a megmenekülést az összeomlástól, főleg, ha kitekintünk a többi új EU-tagállamra. Például Szlovákiában az elmúlt hetekben meg sem mozdult az árfolyam, a balti országok vagy Bulgária pedig annak ellenére nem váltak (egyelőre) a válság áldozataivá, hogy szigorúan rögzített árfolyam mellett hatalmas fizetési mérleg hiánnyal küzdenek (ez Bulgáriában 24 százalék), és esetükben jóval erőteljesebb volt a lakossági eladósodás növekedése, mint nálunk, tette hozzá Győrffy Dóra.
Már a Valutaalap sem a régi
Az 1990-es évek válságainak kezelése után az IMF rengeteg kritikát kapott azzal kapcsolatosan, hogy egy standard "egyenreceptet" akart minden hozzá forduló országra ráerőltetni. ez az úgynevezett "Washingtoni konszenzus", amely a latin-amerikai tapasztalatok alapján fogalmazta meg a stabilizáció, a liberalizáció és a privatizáció programját, azaz az állam kivonulását a gazdaságból.
Bár az 1980-as évek latin-amerikai adósságválságának hátterében valóban az állam túlzott szerepvállalása (illetve korrupt működése) állt, a kelet-európai átmenet, illetve az ázsiai válság azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a recept önmagában nem eredményez fejlődést, hiszen az államnak nagyon fontos szabályozói teendői vannak minden gazdaságban.
Továbbá az is nyilvánvalóvá vált, hogy kívülről egyetlen országra sem lehet ráerőltetni sem a helyes gazdaságpolitikát, sem pedig a jó intézményrendszer kiépítését és fenntartását. Ezért az IMF feltételei jelentősen megváltoztak, és ma már nagyon lényegesnek tartja a szervezet, hogy a hozzá forduló országok saját maguk dolgozzák ki a válságból való kilábalás programját.
A mi esetünkben az is fontos szempont volt, hogyha mi összeomlunk, akkor dominószerűen zuhanhatnak össze a balti államok, Románia vagy Bulgária. Ez a válság mélyülését jelentette volna az egész világon. Kimentésünkkel leginkább ezt akarták megakadályozni, véli a Debreceni Egyetem tanára.
A reformok esélyei
Számos országban a válság a költségvetés stabilizálását és a szerkezeti reformok beindítását eredményezte – az összeomlás miatt választói elvárássá vált, hogy fegyelmezett legyen a gazdaságpolitika és ezzel minimalizálják annak a lehetőségét, hogy még egyszer egy válság áldozatává váljon az ország. Ez történt például Svédországban vagy Finnországban az 1992-es krízis után. Nálunk viszont nem lehet hasonló folyamatot megfigyelni.
Győrffy Dóra szerint a jelenlegi költségvetési megszorítások csupán a jövő évre fejtik ki hatásukat, hiszen bármikor visszafordíthatóak, nem szerkezeti jellegűek. Ráadásul még ezek is választói szempontok alapján lettek megtervezve – jól mutatja ezt a 13. havi nyugdíj esete. Utóbbinak eddig azzal indokolták a létét, hogy van 13. havi bér – most az nincs, de 13. havi nyugdíj még mindig van.
Ezzel a választási szempontokat tükröző politikával éles ellentétben áll például az 1990-es évek svéd stratégiája, amikor a kormányzat hangsúlyosan - a szolidaritás elvével megegyezően - minden réteget egyformán áldozatvállalásra kért, ami a bérbefagyasztás mellett nyugdíj-befagyasztást is jelentett.
A most bejelentett intézkedések között az egyetlen, szerkezeti változások felé mutató kivétel a költségvetési plafon bevezetése, amit ha komolyan vesznek, akkor valóban hosszútávú hatása lehet a költségvetési fegyelemre, véli Győrffy Dóra. Sajnálatos azonban, hogy ezt is csak most sikerül bevezetni annak ellenére, hogy nemzetközi és hazai elemzők már 2003 óta javasolják a költségvetési intézményrendszer megerősítését.
Eladó lakás 1121 Budapest XII. ker, 40 900 000 FtEladó lakás 1118 Homonna utca, Budapest XI. ker, 23 900 000 FtEladó lakás Regõs köz, Budapest XI. ker, 8 790 000 FtEladó lakás Regõs u., Budapest XI. ker, 8 300 000 FtEladó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 1 800 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 27 900 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 24 500 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 25 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1111 Hadak útja, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapKiadó lakás Költõ u., Budapest XII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás Berkenye u., Budapest II. ker, 75 000 Ft / hónapKiadó lakás Delej u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó lakás Rétköz u., Budapest XI. ker, 110 000 Ft / hónapKiadó lakás Bercsényi u., Budapest XI. ker, 125 000 Ft / hónapKiadó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 10 000 Ft / hónapKiadó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 180 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanokBudai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
18:01Szertefoszlottak az illúziók a magyar reklámpiacon
12:49Az S&P 34 olasz bankra csapott le
10:2220 éve írták alá a maastrichti szerződést
09:31Elszámoltatás: a szabálytalanságok miatt 15 milliárdos kár érhette a MÁV-ot
08:43A parlament előtt az árfolyamgát rendszerét módosító javaslat
08:37Orbán: higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Unióval
08:22Fogyasztóvédők: a kártalanítási igényt térítéses levélben küldjék el a Malév-utasok
19:40Malév: a kormány módosította a kártalanítási rendeletet
18:52Buffett: csak óvatosan a kötvényekkel!
18:31Malév: kifizették a béreket, összegzik az utasok kárigényét
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.
Fórum hozzászólások ( 1 ) 
Pénzügyi Specialista