Simor: a devizahitelezés nélkül nem nőttünk volna ilyen ütemben


A devizahitelezés nélkül Magyarország gazdasági fejlődése a kétezres években jelentősen lassabb lett volna - emelte ki egy csütörtöki konferencián a jegybank elnöke. A szakember szerint a magyar bankrendszer a válság előtt vegyesen teljesített, most azonban arra lenne szükség, hogy a bankadót minél előbb csökkentsék vagy eltöröljék, a végtörlesztést pedig lezárják. Mfor.hu-tudósítás.

Nem szabad túlságosan beavatkoznia az államnak

A pénzügyi közvetítőrendszer nyilvánvaló feladata a megtakarítások mobilizálása, mivel előbb-utóbb minden vállalkozásnak tőkére van szüksége, ehhez be kell vonni és megfelelően allokálni a megtakarításokat - emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Horgony című konferenciáján Simor András. Hozzátette: a fentiek mellett a bankok feladata a kockázatkezelés és a gazdaságban való likviditás menedzselése.

Simor szerint a deregulációnak volt pozitív hatása is, mivel a hetvenes években a bankok túlterjeszkedhettek saját országhatáraikon, ami erősítette a versenyt. Ugyanakkor szabályozásra is szükség van, mivel egyenlőtlen a helyzet az ügyfelek és a bankok között, a szabályozás az ügyfelek védelmét szolgálja.

"Az állami beavatkozásnak ugyanakkor nem csak haszna, hanem kára is lehet, mivel az állam nem képes arra, hogy átvegye a pénzügyi szektor szerepét, hiszen az államnak elsősorban politikai, a bankrendszernek pedig üzleti-gazdasági motivációi vannak. Ezért nem szerencsés, ha az állam túlságosan beavatkozik a bankrendszer helyett a gazdaságban" - szögezte le a jegybankelnök.

"A válságból a bankoknak és a szabályozóknak is tanulni kell, a megoldás nem több, hanem jobb és hatékonyabban működő szabályozás" - tette hozzá Simor.

Vegyes a bizonyítvány

Az MNB elnöke szerint ha a magyar bankrendszer válság előtti tevékenységét vizsgáljuk, akkor vegyes a kép. Pozitívum, hogy a bankrendszer hatékonyan mobilizálta a lakossági megtakarításokat, 2008-ig folyamatosan nőtt a hitelezés, a bankrendszernek különösen nagy szerepe volt a kkv-hitelezésében. További jó pontként értékelhető a kockázatmegosztás és a tranzakciós költségek csökkenése, emellett jelentősen nőtt a bankfiókok, az ATM-ek és a POS-terminálok száma.

"A pozitívumok mellett a lakossági devizahitelezést korántsem lehet optimálisnak nevezni, a lakossági termékek árazása átláthatatlan és önkényes volt, olyan kockázatokat hárított az ügyfelekre, melyeket nem voltak képesek hatékonyan kezelni. Emellett további negatívum, hogy a magyar bankok túlságosan kitették magukat a külső piaci kockázatoknak, aminek komoly negatív következménye lett a válság során" - ismerte el Simor.

Az MNB elnöke szerint a devizahitelezés problémái mellett azt nem lehet elhallgatni, hogy ezek nélkül a hitelek nélkül Magyarország gazdasági fejlődése a 2000-es években lényegesen lassabb lett volna. "Azt érdemes elemezni, hogy ez megérte vagy nem, de magát a tényt nem lehet elhallgatni" - véli Simor.

A nemzeti bank első embere szerint a banki kockázatmegosztás egyik legnagyobb kudarcának tekinthető a lakossági devizahitelezés és annak árazása, különösen fájó az árazás transzparenciájának és igazságosságának hiánya. Hozzátette: keresleti oldalról a lakosság kis árérzékenysége is hozzájárult a devizahitelezés ilyen mértékű elterjedéséhez és az árazás igazságtalanságaihoz.

Milyen legyen a jövő?

"A válság után azt látjuk, hogy a magyar bankrendszer az egyik legdrágább hitelfelvételi rendet alakította ki, mivel a korábbi túlzott kockázatvállalás miatt romlott a portfólió, és most a veszteségeket azokon az ügyfeleken próbálják behajtani, akik még tudnak törleszteni" - emelte ki előadásában Simor András.

A jegybank elnöke szerint a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása alapvető és hibás lépés volt a kormány részéről, a devizahitelezés betiltása pedig felesleges volt, mivel addigra gyakorlatilag nem volt devizahitelezés Magyarországon. Ráadásul Simor szerint van létjogosultsága a devizahitelezésnek akkor, ha az ügyfélnek van devizabevétele vagy kellően magas jövedelme.

2012-es bérkalkulátorunk már a bérkompenzációt is tudja számolni!

"A bankadó rendkívüli károkat okozott, hiába mondja a kormány, hogy ugyanazt csinálta, mint minden más ország, ez nem igaz, mivel a magyar bankadó ötször-tízszer magasabb, mint Európában bárhol. Ráadásul Magyarországon egyetlen bank sem volt rászorulva arra, hogy az állam mentse meg" - sorolta a kormányzati hibákat Simor. Szerinte a végtörlesztéssel kapcsolatban nehéz pozitívumokat találni, illetve az alacsony árverezési és kilakoltatási kvóta is káros volt, mivel megakadályozta a portfóliótisztítást.

A jegybank elnöke a pozitívumok között említette a kamatadó eltörlését, az állami garanciaszervezetek megerősítését, az árverezési és kilakoltatási moratórium végét, illetve azt, hogy a lakossági termékeknél is bevezetésre kerül a referenciaárazás, illetve létrejön a pozitív adóslista.

"A lakossági devizahitelek problémáját meg kell oldani, de csak úgy, hogy a rendszerszintű sérülékenység ne nőjön, hanem csökkenjen, a legrászorultabbakat és ne a leggazdagabbakat támogassuk, illetve megosszuk a terheket a lakosság, az állam és a bankok között. Emellett ezt a problémát nem lehet egycsapásra megoldani, csak fokozatosan, mert hirtelen nagy terhet egyik szereplő sem tud elviselni" - véli Simor András. Az MNB elnöke szerint minél előbb szükség lenne a bankadó csökkentésére vagy eltörlésére, illetve a végtörlesztés lezárására, emellett pedig fontos lenne, hogy a bankok kevésbé szoruljanak rá a külső forrásokra, a magyar megtakarítások fedezzék a hitelezést.

"A magyar bankrendszer ma napi kétmilliárd forintos kárt szenved el a végtörlesztés miatt, ezt nehéz megmagyarázni a befektetőinknek, de meg fogjuk próbálni. Én örülnék, ha sikerülne találni egy végső megoldást a devizahitelekre, nem csak elodáznánk a problémát, fontos lesz, hogy ez mennyibe fog kerülni a bankoknak" - mondta az előadás utáni panelbeszélgetésen Radovan Jelasity, az Erste Bank hazai elnök-vezérigazgatója. (lásd: Végtörlesztés: beindultak a takarékok, 90 milliárdos bukó a bankoknál)

Beke Károly
mfor.hu




Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
85 éves az Unicum újjáélesztője85 éves az Unicum újjáélesztője

A héten volt 85 éves Zwack Péter, aki a rendszerváltáskor újjáélesztette az Unicum márkanevet. A legendás italt 1790 óta gyártják, azonban a második világháború után államosították a családi céget, akkor két Unicum versenyzett, az eredetit Olaszországban gyártották. Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozata ezúttal a legendás magyar családi vállalkozást mutatja be.

.
Olvasói sarok - fórum
[ 2012-05-25 ] Orbánék nagyon magabiztosak, de Brüsszel még közbeszólhat - Alex1
" Fogadnék 100K forintban, hogy ameddig volt Kisz titk..."
[ 2012-05-25 ] A Malév pilótái közül alig 10 százalék repül ismét - bankár
" Szárnyakat adunk a vágyainak???? ..."
[ 2012-05-25 ] Több ezerrel magasabb lehet a bajba jutott adósok bérleti díja - bankár
" Csak szerencsétlen nyámnyila birkák vagytok, akik k..."
[ 2012-05-25 ] Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia - bodza bokor
" Inkább megyek dögleni a tengerpartra, és jó lesz nek..."
[ 2012-05-24 ] A PROJEKTMENEDZSER VÁLLALATI KULTÚRÁT BEFOLYÁSOLÓ LEHETŐSÉGEI, MÓDSZEREI - Klimkó Gábor
" Nem tudok részt venni az összejövetelen, ezért vagy..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.