Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Száz keresőre hetven nyugdíjas jut - változik a nyugdíjrendszer
Pénteken a kabinet benyújtotta a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szóló előterjesztést a Parlamentnek. Mint arról már korábban beszámoltunk, ennek értelmében tíz év alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár, a 2009-ben és utána nyugdíjba vonulók pedig már nem kapnak 13. havi járandóságot. Az intézkedések nyomán 2050-re mintegy 3,5 százalékkal lehet csökkenteni a nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányát a 2008-as tervekhez képest.

A szénjárandóság kifizetéséhez rendeletet kell módosítani
Selmeczi Gabriella: rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer
Réthelyi: fenntarthatatlanná vált az átvett rossz rendszerek finanszírozása
Magas nyugdíjat várnak a magyarok, de nem tesznek érte
PSZÁF: a magánnyugdíj-pénztári tagok alig negyede lépett vissza az állami rendszerbe
16 ezren önként lemondtak a rokkantnyugdíjukról?
A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentett módosítások gyakorlatilag megegyeznek a korábban már kiszivárgott tervekkel.
Az 1954-ben születettek már érintettek
Ezek szerint a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatárt 2016-tól emelnék születési korosztályonként fokozatosan négy hónappal, így a 65 éves korhatár 2027-től lépne életbe. Az új rendszer tehát az 1954-ben születetteket érintené először, és az 1962-ben születettek lennének azok, akik már csak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba.
A 13. havi nyugdíjt csupán azok kapják a jövőben, akiknek az már az idén is jár. Esetükben a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, azaz a plusszösszeg havonta legfeljebb 6670 forint lehet. A 2009-ben és az utána nyugdíjba vonulók viszont elesnek ettől a járandóságtól.
A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere: azt összekötnék a gazdasági növekedéssel. Eszerint például ha a gazdaság szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását, GDP-növekedés esetén pedig a nyugdíjak is arányosan növekednének. Például egy 2-3 százalékos növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.
Szigorítják az előrehozott nyugdíjat
A kormányszóvivői tájékoztatón Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter közölte azt is, hogy 2013-tól módosítanák az előrehozott nyugdíjazást. Eszerint erre csak csökkentett nyugdíj mellett lehetne lehetőség, tehát az érintettek kétszer is meggondolnák, érdemes-e ezt választaniuk, érvelt a tárcavezető.
További változás, hogy - a törvényjavaslat szerint - a jövőben nem csak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. Igaz, a korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát.
Szűcs Erika szerint a javasolt módosítások révén a nyugdíjkiadások olyan szinten állnak majd be, hogy azokat csökkenő GDP mellett is finanszírozni lehet. Utalt arra, hogy ennek köszönhetően a nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya 2050-re a 2008-ban tervezettnél 3,5 százalékkal kevesebbet, 12,6 százalék helyett 9,1 százalékot tesz majd ki.

Keller László, a Pénzügyminiszter államtitkára ezzel kapcsolatban elmondta: egyre idősödik a társadalom, 2010 és 2016 között 35-ről 40 százalékra nő a nyugdíjasok aránya a munkaképes korúak számához viszonyítva, 2050-re pedig 80 százalékra ugrik a mutató.
200 milliárd forintos hiány
Mivel emiatt a GDP-arányos nyugdíjkiadások elszakadnak a GDP-arányos járulékbevételektől, ezért a fenntarthatóság érdekében mindenképp szükséges a nyugdíjrendszer korrekciója. Kiemelte, hogy a hiány jelenleg 200 milliárd forintra rúg, ami a GDP 0,8 százaléka, és hetven nyugdíjas jut 100 járulékfizetőre, akik közül ráadásul 30 minimálbéren van bejelentve.
Hozzáfűzte: jelenleg egy-egy korosztálynak 95 százaléka nyugdíjkorhatár előtt távozik a munkaerőpiacról, jelentős részük, 40-50 százalékuk rokkantnyugdíjazás formájában.
A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint egyébként a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez.
Menedzsment Fórum

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia









