Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpiaAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Szembe kell néznie a világnak az inflációs problémával
2011. február 17. csütörtök 17:16:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A válság enyhülésével, az elmúlt időszakban ismét terítékre került az infláció kérdése. Az árszínvonal emelkedése mögött elsősorban a megugró élelmiszerárak, illetve a dráguló energiaárak állnak, előbbi a világgazdasági válságból való kilábalásban kulcsszerepet játszó fejlődő országokat különösen erősen sújtja, derül ki az FXPro elemzéséből. A jelenlegi helyzet ráadásul a jegybankok számára is komoly fejtörést okoz, hiszen a növekedés még csak most indult, amit a kamatemelések akár meg is akaszthatnak.
hirdetés
Újabb sötét jóslat: a vártnál nagyobbat zuhanhat a magyar gazdaság
Áprilisban is inflációs rekorderek voltunk Európában
Jelentősen drágult a tojás, és lett olcsóbb a krumpli
A magas infláció ellenére sem várható kamatemelés a londoniak szerint
Jobban járt, aki már jó előre megvette a nyári ruhákat
Az üzemanyagárak húzták az inflációt áprilisban
Míg az inflációs ráta a fejlett és a fejlődő világban egyaránt emelkedik, addig érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel a mostani és a 2008-as helyzet között, mind az infláció típusával, mind pedig a központi bankok válaszlépésének problematikájával kapcsolatban. A feltörekvő piacokra értelemszerűen komolyabb hatással van az infláció (Kínában pl. több mint duplájára emelkedett a ráta), de ezúttal Nagy-Britanniának és az euróövezetnek is több oka van az aggodalomra.
2008-ban az infláció leginkább az energiára és az élelmiszerekre összpontosult. Az olajárak 2007 közepéhez képest megduplázódtak, a kiskereskedelmi benzinárak pedig 37 százalékkal növekedtek az USA-ban. Az élelmiszerárak 44 százalékkal drágultak (az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének indexe alapján), mely számos fejlődő országban vezetett zavargásokhoz. Jelenleg az élelmiszer- és az olajár növekedésének tempója jóval az akkori mérték alatt van. Az olajár mindössze 20 százalékkal, míg az élelmiszerárak 28 százalékkal nőttek a 12 hónappal ezelőtti szintekhez képest. Az ipari nyersanyagok inflációja ezzel szemben jelenleg 30 százalékot mutat (forrás: Journal of Commerce – Industrial Commodity Price index), mely a 2008-as ráta kétszerese. Viszont ahogy már említettük, az infláció jóval intenzívebb a fejlődő piacokon, egyrészt mivel az élelmiszereknek nagyobb a súlyozása a fogyasztói árindexben, másrész pedig mivel a feltörekvő piacok energiaigénye is lényegesen magasabb. Az élelmiszerek általában a fogyasztói árindex közel egyharmadát teszik ki (mint pl. Kínában), de kevésbé fejlett országokban ez az arány ennél is nagyobb lehet. Az ENSZ indexe alapján az élelmiszerárak immár túlhaladták a 2008-as csúcsértéket és ennek megint csak a fejlődő világ issza meg a levét, így az emelkedő élelmiszerárak (párosulva a stagnáló életszínvonallal) pl. az egyiptomi tüntetéseket is kellően tüzelték.
A kkv-k visszafogott beruházási kedve 300 milliárdos bevételkiesést okozott
Bernanke: egyenetlen a kilábalás a válságból
Az UniCredit szerint a közép-kelet-európai gazdaságok már a kilábalás jegyeit mutatják
Kilábalt a recesszióból a volt szovjet térség
Trichet: nincs vége a pénzügyi válságnak
A világ hét legnagyobb gazdaságát vizsgálja a G-20
Könnyen belátható, hogy jelenleg a feltörekvő piacokat jobban veszélyezteti az inflációs sokk, nemcsak az eltérő fogyasztási szokások, hanem a nagyobb energiaintenzitás és a nyersanyagárak jelenlegi gyorsabb növekedése miatt is. Ettől azonban még nem lesz egyszerűbb a politikai válaszlépés. Igaz, Kína ezen a napokban újra kamatot emelt, de a kamatemelés magában még nem jelent megoldást, sem az infláció kordában tartására, sem az amúgy is meghízott eszközpiacokba történő tőkebeáramlás további növelésére.
Ami a fejlett piacokat illeti, a stratégiában rejlő dilemma itt is mutat némi hasonlóságot a 2008-as helyzettel. Akkoriban a ráták (közel) semleges szinteken mozogtak, így a kérdés akkor elsősorban az volt, hogy használjuk-e a fékpedált, míg most első sorban az a kérdés, hogy levegyük-e a lábunkat a gázról. Az EKB akkor 2008 júliusára időzítette a beavatkozást, mely utólag nézve szerencsétlen időpontnak bizonyult, tekintettel az évben később végrehajtott jelentős kamatvágásokra.
A központi bankoknál az a nagy kérdés, hogy ez a folyamat mennyire tud "továbbszivárogni". Magyarul: Képesek a magasabb élelmiszer- és energiaárak a gazdaság más területeire továbbterjedni? Statisztikailag nézve, indokoltnak tűnik az EKB izgatottsága. Az USA-ban két és félszer nagyobb a teljes infláció volatilitása, mint az – élelmiszert és energiát nem tartalmazó – maginfláció kilengése. Nagy-Britanniában ez az arány kétszeres, míg az eurózónában 1,7-szeres. Más szóval: Míg az USA-ban figyelmen kívül hagyhatjuk az élelmiszer- és energiaárak volatitását, addig jobb, ha az eurózónánál erre jobban ügyelünk.
Ez a jelenség a vonatkozó gazdaság és a maginfláció közti viszonyra is igaz. Az USA fogyasztói árindexére (élelmiszer és energia nélkül) jellemző, hogy a lassuló gazdasággal párhuzamosan mozog, ahogy ezt az ún. kibocsátási rés is mutatja. Nagy-Britanniában is megfigyelhető ez a tendencia, igaz az ott meglévő kapcsolat gyengébb volt, sőt az elmúlt évek alatt teljesen meg is szűnt, amint a gazdaság gyengélkedése miatt magasabbra emelkedett a maginfláció (igaz ebben a közvetett adók is szerepet játszottak). Ezen kívül újra azt tapasztalhatjuk, hogy a kibocsátási rés és a maginfláció közötti kapcsolat az eurózónában a leggyengébb.
Összességében elmondható, hogy a piacok jogosan aggódnak a brit és az euróövezeti kamatemelés miatt, mivel történelmileg nézve mindkét térségben érzékenyen reagál a maginfláció a megnövekedett élelmiszer- és energiaárakra. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy bármelyik központi bank eltökélt lépést tegyen, de bizonyára alátámasztja az év eleje óta tapasztalható agresszívabb pénzpolitikát.
Forrás: FxPro
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 FtEladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Junior tanácsadó
