Társadalmi összhang nélkül nincs kiút a válságból

Magyarország különösen nehéz helyzetben van, s a reformokat csak akkor lehet sikerre vinni, ha az emberek megértik és elfogadják a programot, hangzott el a XII. Vezérigazgató Találkozón. Az mfor.hu a szeptember 21-22-i konferencia második napján járt Gödön.

Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója nagy tetszéssel fogadott előadásában arra vállalkozott, hogy a megszorítások, reformok intézkedési csomagjait a versenyképességünkre gyakorolt hatásuk alapján vizsgálja.

"Senki nem fog segíteni"

Szerinte ha az állam elengedi az infrastruktúrát, állampolgárait képessé kell tennie arra, hogy a maguk prioritásai szerint fogyaszthassanak: "Az állampolgár zsebében nem lehet turkálni, abban benne kell hagyni a pénzt." A megszorító csomag viszont - közvetlen és közvetett adókkal - elveszi az emberek pénzét és döntési lehetőségét.

Amikor a megszorító csomagok időszakából átlépünk a strukturális reformok szakaszába, akkor el kell kezdeni a jelentős mértékű adócsökkentést, és egyúttal antiinflációs politikát kell folytatni. Ha 2006-ban elindulnak a megszorítások, 2007-ben tetőzik majd ezeknek a hatása, de 2008-ban már kicsit javulni kell a helyzetnek. "Én nem láttam azokat a kidolgozott kormányprogramokat, amelyek szerint ezeket az átmeneteket, dátumokat be fogja tartani a kormány" - emelte ki.

Rácz Margit szerint Magyarország különösen nehéz helyzetben van, s "senki nem fog nekünk segíteni". Ezt az átmenetet csak akkor lehet sikerrel véghezvinni, ha az emberek megértik és elfogadják a programot.

Nincs realitása az adócsökkentésnek

Kérdésre válaszolva kifejtette: az ellenzék által hangoztatott másik útnak (az adók azonnali csökkentésének) nincs realitása. Ilyen magas hiány esetén rövidtávon - ami szerencsés esetben két esztendő - muszáj azonnal növelni az állam bevételeit. Egy esetleges jövő év eleji adócsökkentés hatása csak év vége felé éreztetheti majd jótékony hatását, ha ez egyáltalán bekövetkezik.

Hozzátette: hamis az az állítás, hogy ha előrehozott választásokkal más venné át a kormányrudat és rögtön csökkentené az adókat, akkor a helyzet azonnal megjavulna.

Kovács: "Ne a gagyit támogassák!"

Kovács Nimród, a UPC közép-európai elnöke - egy teljesen más témát kibontva - arról beszélt, hogy egyik újabb vállalkozásával miként igyekszik a magyar hegyek levét eladni az amerikaiaknak. Kovács szókimondó stílusban vázolta a kiinduló helyzetet: a magyar borok csak hazánkban világhírűek, korábban az Újvilágban jobbára "hitvány minőségű bikavér" és karamellázott aszúszerű folyadék formájában jelentek meg.

A neves üzletember többségi tulajdonában lévő Monarchia 2000-ben kezdte meg működését azzal céllal, hogy jó ár-értékarányú borok felfuttatásával és kereskedelmével foglalkozzék. "A borszakmában a magyar piac nagyon kusza, ezért külföldre kellett menekülni" - indokolta, hogy miért léptek az amerikai kontinens földjére vállalkozásukkal 2003-ban.

Egy hatalmas piac kicsiny szeletéért indultak harcba: az évi 20 milliárd dolláros kiskereskedelmi borpiac 75 százaléka az amerikai boroké, a maradék 25 százalékon osztoznak a Föld többi országának termékei. A hagyományosan elismert borszállító nemzetek (Franciaország, Olaszország, Ausztrália) után fennmaradó, a teljes amerikai piacnak mindössze 6 százalékát képviselő szegmense az, amelyben a magyar Monarchia igyekszik megvetni a lábát. Egyebek között spanyol, dél-amerikai, közel-keleti és kelet-európai borszállítókkal száll versenybe.

A társaság az érdekes és különleges, de ár-értékarányát tekintve korrekt borok iránt nyitott amerikai borivókat célozta meg. Kialakították magyar borportfoliójukat, amelybe kisebb tételű, kézműves módszerekkel készített magyar fajtatiszta borok és cuvee-k tartoznak. Marketing és értékesítési stratégiájukat nem arra a feltételezésre építették, miszerint az érdeklődés a magyar borok iránt azok magyar eredetének hangsúlyozásával kelthető fel, hanem arra, hogy kóstoltassák a termékeket. Ennek során - amúgy mellékesen - fedezzék fel a fogyasztók, hogy a bor Magyarországról származik.