Az év első negyedében erősödött a magyar gazdaság növekedése. A kedvező pálya fenntarthatóságát kockáztatja azonban az államháztartás emelkedő finanszírozási szükséglete és az terebélyesedő államadóság - derül ki a Pénzügykutató Rt. munkatársának tanulmányából, amelyet az mfor.hu közöl.
hirdetés
Az év első negyedében a kedvező külső konjunktúra és a belső keresletélénkítő gazdaságpolitika nyomán erősödött a magyar gazdaság növekedése. A 4,5 százalékos GDP emelkedést kínálati oldalról az
ipari kibocsátás hajtotta leginkább, amely 13 százalékkal nőtt - az egy évvel korábbi 2 százalékkal szemben. Az építőipar a tavalyi magas bázison is 8 százalékos növekedést tudott felmutatni
annak ellenére, hogy a lakásépítés visszaesett. Határozottan erősödött a kiskereskedelemi forgalom dinamikája (2,8 százalékról 6,5 százalékra), és jó ütemben emelkedett - ugyancsak a magas
bázis ellenére - a szállítási ágazat teljesítménye. Csupán a mezőgazdaság jelzett mérséklődő teljesítményt, amire a termékfelvásárlás és az állatállomány csökkenéséből
következtethetünk.
A növekedést a beruházások húzták
A növekedést keresleti oldalról továbbra is a beruházások és az exportkiszállítások húzták - a fogyasztás némi élénkülése mellett. A kivitel euróalapon számított növekedési üteme majdnem
megduplázódott az egy évvel korábbiakhoz képest. A beruházások dinamikája is határozottan erősödött, megközelítette a 10 százalékot.
Az infláció 2,5 százalékra mérséklődött, ezen belül historikusan alacsony szintre, 0,6 százalékra csökkent a maginfláció mutatója. Ennek, valamint a vártnál nagyobb jövedelemkiáramlásnak és a
béreket terhelő elvonások csökkenésének köszönhetően javult számottevően a foglalkoztatottak jövedelempozíciója, a reálkeresetek ugyanis 5,7 százalékkal emelkedtek.
Ugyanakkor a munkaerőpiac utóbbi időkben tapasztalt kedvezőtlen tendenciáiban nem látszik érdemi elmozdulás. A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt, ám csupán a statisztikai hibahatáron belül, a
munkanélküliség rátája viszont tovább emelkedett.
Az első negyedévi növekedésélénkülés a külső és belső egyensúly mutatóinak romlásával párosult. Az export ütemét meghaladó importdinamika mögött a Gripen vadászgépek
behozatalán túl a cserearányok romlása is meghúzódott (az utóbbi az emelkedő olaj- és nyersanyagárak következménye). A külkereskedelmi mérleg hiánya abszolút és relatíve (az exporthoz
viszonyítva) is nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Távolodás a maastrichti kritériumoktól
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletben nyilvántartott hiánya (önkormányzatok nélkül) az év első három hónapjában több mint 300 milliárd forinttal magasabb volt a 2005. I. negyedévinél, és
meghaladta az egész évre előirányzott deficit felét. A kedvező növekedési pálya fenntarthatóságát kockáztatja az államháztartás továbbra is emelkedő finanszírozási szükséglete, aminek a hatása ez
ideig a 2005 szeptemberéig mérséklődő kamatpálya elakadásában és a gyengébb forintárfolyamban jutott kifejezésre.
A reál GDP ütemét meghaladó reálkamatláb, a gyengébb forint és az államháztartás hiányának emelkedése következtében nőtt az államadósság. A magyar gazdaság az első negyedévi kedvező
reálteljesítmény ellenére a korábbiaknál távolabb került a maastrichti kritériumok teljesítésétől. A pénzügyi befektetők, piacok mindenekelőtt e tekintetben várnak radikális fordulatot az új
kormánytól.
Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
A következő héten megjelenő, várhatóan kedvezőtlen makrogazdasági adatok forintgyengítő hatását az ellensúlyozhatná, ha végre leülnének tárgyalni a kormánnyal a nemzetközi felek - derül ki a Raiffeisen Bank heti elemzéséből.