A bérterhek növekedésével a cégek vagy megszorítanak, vagy pedig alternatív módon igyekeznek motiválni dolgozóikat 2007-ben. Utóbbi esetben a juttatási gyakorlatban előtérbe kerülhetnek a cafeteria-rendszerek. Az mfor.hu a béren kívüli juttatások megszigorított szabályozásának hatásáról, a vállalati étlap összeállításának trükkjeiről és az utalványpiaci trendekről kérdezett szakembereket.
hirdetés
Fizetésemelés helyett...(mfor-montázs)
A munkavállalói terhek növekedésével a jövőben még inkább kihasználják majd a cafeteria kínálta előnyöket a vállalatok. A költséghatékonyság érdekében várhatóan növekedni fognak a dolgozóknak
adott béren kívüli keretösszegek, mondta el lapunk kérdésére Bessenyey Bálint, a csaknem másfél évtizedes múltra visszatekintő Sodexho Pass Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
A "kajajegy" a sláger
Az utalványforgalmazó cég vezérének tapasztalatai szerint a legnépszerűbb adómentes juttatás a hideg és a meleg étkezési hozzájárulás. (Hazánkban a melegétkezési támogatás átlagbérhez viszonyított
aránya közel 6 százalék, míg az EU más országaiban ez 8 és12 százalék körül alakul.) Ezen felül az ajándékutalvány, az iskolakezdési támogatás és az üdülési csekk állandó sláger a vállalati
étlapon, és ez várhatóan a jövőben is így lesz.
Emelkedő népszerűség
A PricewaterhouseCoo- pers évente elkészülő PayWell Fizetési Felmérése szerint a megkérdezett cégek 34,6 százaléka rendelkezik cafeteria rendszerrel. A béren kívüli juttatások rendszerén belül a leggyakoribb elem az étkezési utalvány (90 százalék), az egészségpénztári befizetés és az üdülési csekk (80-80 százalék). Bár hazánkban népszerű a cafeteria rendszer, a nyugat-európai országokban az adómentesen adható összegek a hazainál jelentősen magasabbak, állítja a cég.
A cafeteria-rendszer elemeinek összeállításakor figyelni kell az adómentes juttatások összeghatáraira, illetve arra, hogyan változott az egyes elemek
felhasználhatósága. Az üdülési jegy például beleszámít a béren kívüli juttatásokba, így nagycsaládosoknál könnyen előfordulhat, hogy túllépik a 400 ezer forintos adómentes korlátot - hívta fel
a figyelmet az idei nem bérjellegű juttatások szigorodására reagálva Szilágyiné Gombos Andrea, a PWC menedzsere, a HR szolgáltatások területének szakértője.
Amennyiben a cégek az adómentes határt szem előtt tartva dolgozzák ki cafeteria-rendszerüket, akkor előfordulhat, hogy egyáltalán nem kell számolniuk a megemelkedett járulékokkal. A HR-szakértő
szerint azonban nem jellemző, hogy a cégek túllépnék a 400 ezres keretösszeget. A gyakorlatban átlagosan 194 ezer, esetenként 330 ezer forintos összeghatárral számolnak.
Kedvezőbb adóteher
Ennek ellenére nem kell tartani attól, hogy a változások nyomán céges szinten csökkenne a cafeteria felhasználtsága. A természetbeni juttatásokhoz - mégha esetleg adókötelesek is - ugyanis még
mindig jóval kedvezőbb adóteher kapcsolódik (főleg az átlag feletti jövedelműek esetében), mint a bér formájában kifizetett jövedelemhez, tette hozzá.
Az alacsonyabb, azaz 18 százalékos szja-kulccsal adózók tekintetében a cégköltség megközelítően azonos, a magas jövedelmű, 36 százalékos szja-t fizetőknél azonban munkaadói szempontból már
egyértelműen megéri még az adóköteles természetbeni juttatás is, magyarázta Szilágyiné G. Andrea.
Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.