Több ezer állást kínálnak a műegyetemi börzén


Csaknem háromezer állásajánlattal jelentek meg az idei Műegyetemi Állásbörze kiállítói, ahol elsősorban a műszaki és gazdasági képzésekben részt vevők találhatják meg a számításukat. Nem csak az itt megjelent cégek tapasztalata, hogy még mindig nagy a hiány a mérnökökből és az informatikusokból. A felmérésekből az is kiderül, hogy élő, használható nyelvtudással óriási előnnyel indulhatnak a munkaerőpiacon a frissdiplomások.

Sokan keresnek állásokat a börzékenSokan keresnek állásokat a börzéken

Ma kezdődött a Műegyetemi Állásbörze az intézmény K épületében. A rendezvényen 150 kiállító cég kínál mintegy háromezer állásajánlatot az érdeklődőknek. Az eseményen leginkább a műszaki és gazdasági képzést nyújtó főiskolák, egyetemek diákjai találhatják meg számításukat, de pénzügyi, informatikai, logisztikai és természettudományi végzettséget igénylő állásajánlatokkal is várják a hallgatókat és a friss diplomásokat.

A Műegyetemi Állásbörze elsősorban a nagyvállalatok toborzási fóruma: tavaly a cégek 59 százaléka volt nagyvállalat (250 fő feletti), a mikrovállalkozások mindössze hat százalékot tettek ki, a fennmaradó 36 százalékot kis- és középvállalkozások adták – derült ki a múlt évben végzett felmérésből. A kiállítók fő tevékenységi területe szerint a börzén leginkább az informatikai, információtechnológiai, telekommunikációs cégek képviselik magukat, akiket a HR szolgáltatók és a gépjárműgyártásban érdekeltek követnek.



Érdekesség, hogy nem minden, az állásbörzén megjelenő vállalat tervez létszámbővítést, bár a többség (89 százalék) ezen okból jelenik meg. Tavaly összesen 3347 főt kívántak felvenni, ez némileg több, mint a mostani állásajánlatok száma. Sorrendben leginkább műszaki/mérnöki végzettségűt (1392 fő), informatikai (926 fő), gazdasági (675 fő), valamint más végzettségű (354 fő) szakembereket kerestek a vállalkozások. A műszaki/mérnöki végzettségűek iránti kereslet a felvenni kívánt létszám nagyságát tekintve sokkal egyenletesebb, mint az informatikusok vagy a gazdasági végzettségűek iránt támasztott igény.

A legtöbben villamosmérnököket keresnek

A műegyetemi állásbörzén a legkeresettebb végzettségűek a villamosmérnökök, a meghirdetett pozíciók egyötöde nekik szól a tavalyi felmérés szerint. Őket a gépészmérnökök (18 százalék), az informatikusok (13 százalék) és a műszaki menedzserek (10 százakék) követik. Közgazdasági végzettségűeknek szól a meghirdetett állások 9 százaléka, pénzügyeseknek további 5 százaléka. A természettudományi végzettséggel betölthető pozíciók aránya 5 százalék. Logisztikusok és közlekedésmérnökök az állások 4 illetve 3 százaléka közül válogathatnak. Míg az építőmérnököknek 4, addig az építészmérnököknek a pozíciók 2 százaléka szólt. Vegyészmérnököknek hirdették meg az állások 4 százalékát, a bölcsészek pedig - beleértve a jogászokat is - a pozíciók csupán 2 százalékából válogathattak.

A múlt évben a kiállítóktól megkérdezték azt is, hogy milyen területeken érzékelnek hiányt a friss diplomás szakemberekből. A kiállítók által képviselt szakterületen jó műszaki/mérnöki végzettségű szakemberből a cégek 62 százaléka érzékelt hiányt, ez 20 százalékkal magasabb, mint fél évvel korábban. Informatikai végzettségű szakemberből most 5 százalékkal több kiállító módja azt, hogy hiány van, mint fél évvel korábban, összesen a kiállítók 35 százaléka. Jó gazdasági végzettségű szakemberből most a cégek 13 százaléka tapasztalt hiányt, fél évvel korábban mindössze 7 százalékuk.

Hasznos legalább egy év gyakorlattal rendelkezni 

A cégek tavaly is közel egyenlő arányban (37-35) kerestek legfeljebb egy év szakmai gyakorlattal rendelkező frissdiplomásokat, illetve 1-3 év gyakorlattal rendelkező szakembereket. Három évnél több szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalókat a vállalatok körülbelül egynegyede keresett. A kiállítók 45 százaléka igényelt a fiatal diplomásoktól szakmai gyakorlatot, átlagosan fél évet. Az adatok azt mutatják, hogy érdemes minél több ideig tartó ilyen jellegű tapasztalatot szerezni. Ehhez képest a látogatók csupán 44 százaléka mondta, hogy rendelkezik a tanult szakmájában gyakorlattal, 20 százaléka legfeljebb 3 hónap, 5 százalék 1-3 év, 4 százalékuk pedig 3 évnél hosszabb gyakorlattal rendelkezik.

A hallgatókkal szemben a cégek 60 százaléka magas szintű, élő, használható nyelvtudást vár el, továbbá egynegyedük számítástechnikai ismereteket, 11 százalékuk nagy munkabírást, kreativitást, motiváltságot. A diákok nyelvtudását tekintve még mindig az angol nyelv dominál: a válaszadók 52 százaléka beszél angolul, 30 százaléka németül és 6 százaléka franciául. Továbbá 11 százalékuk legalább három, 44 százalékuk kettő, 45 százalékuk pedig egy nyelven beszél valamilyen szinten.

A látogatók is értékelhették a kiválasztott állás megszerzését befolyásoló tényezőket, mely szerint a legfontosabb három szempont a megelőző öt állásbörze alkalmával nem változott, így továbbra is a szakirányú végzettség, a jó fellépés, kommunikációs készség, valamint a nyelvtudás a legfontosabb tényezők. 

.

Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.