Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Törökország nem hosszabbított meg egy gázszállítási szerződést a Gazprommal
Törökország nem hosszabbít meg egy Oroszországgal most lejáró gázszállítási szerződést. Az indoklás szerint a magas ár miatt nem vásárol több gázt a Gazpromtól az úgynevezett "nyugati útvonalon" - Ukrajnán, Románián és Bulgárián át - jelentette vasárnap hajnalban a BBC, majd rá hivatkozva több orosz hírügynökség Taner Yildiz török energetikai minisztert idézve.
Yildiz csütörtökön már jelezte, hogy esetleg nem hosszabbítják meg ezt a szerződést, de a Gazprommal fennálló többi érvényben marad. Hozzátette: a gázt Oroszországból részben a magánszektor importálja, amely továbbra is úgy járhat el, ahogyan jónak látja.
A Gazprom lemond a Déli Áramlat Ausztriáig történő kiépítéséről
160 millió eurónál is többe kerül a magyar-szlovák gázvezeték
OMV: a Nabucco magyar szakasza a Mol nélkül is megépül
Financial Times: a Mol kilépése nem veszélyezteti a Nabuccot
FTD: a Nabucco költségeit 60 százalékkal csökkentik
A döntést azzal indokolta, hogy Oroszország nem volt hajlandó olyan mértékben engedni a gáz árából, ahogyan azt Ankara kérte, és ez arra készteti Ankarát, hogy "a fennálló szerződéseket lejártuk időpontjában felülvizsgálja". Hangsúlyozta, hogy a szerződés meg nem hosszabbítása "nem árt majd a török-orosz kapcsolatoknak".
A szerződés, amelyet most nem hosszabbítanak meg, 1986-ban jött létre, és decemberben jár le.
Törökország Oroszországból jelenleg két útvonalon vásárol gázt: a "nyugatin", továbbá a Kék Áramlat vezetéken, amely a Fekete-tengeren át Oroszországból egyenesen Törökországba viszi az energiahordozót. Ankara tavaly 18 milliárd köbméter gázt importált a Gazpromtól, ami az ország felhasználásának mintegy 60 százalékát teszi ki, és azt jelenti, hogy Törökország Európa után a Gazprom egyik legnagyobb gázvásárlója.
Emellett Oroszország függ Ankarától az egyik legjelentősebb energetikai projekt, a tervek szerint Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat kérdésében.
A Déli Áramlat ügyében az orosz fél Tayyip Erdogan török kormányfő márciusi moszkvai látogatásán akarta végleg rögzíteni a Déli Áramlat áthaladását Törökország felségvizein, de nem született megállapodás. A Déli Áramlathoz való török hozzájárulás összefügg a Ceyhan-Samsun kőolajvezeték építésével, és a legújabb fejlemények szerint a gáz árával is. A Samsun-Ceyhan vezetéknek Törökország Fekete-tengeri és Földközi-tengeri partvidékét kell összekötnie, hogy tehermentesítse a zsúfolt vízi utakat. Ankara szeretné, ha Moszkva részt venne az olajvezeték építésében, és ellátná kőolajjal, s ehhez kötötte részvételét a Déli Áramlatban. Moszkva úgy látja, a vezeték nem lesz gazdaságos, de fontos számára a Déli Áramlat, hogy a Kaukázuson túli területek és Közép-Ázsia európai gázexportja teljes egészében ezen, és ne a tervezett Nabucco vezetéken haladjon át.
A török-orosz gázár-vitát a múlt héten részletesen taglalta az orosz sajtó, és a Kommerszant című lap azt írta, hogy a Gazprom és a kormány blöffnek tekintette a török alkudozást. A lap szerint Ankara lényegesen olcsóbban kapja Oroszországtól az energiahordozót, mint Európa: az előbbi 250, az utóbbi mintegy 350 dollárt fizet ezer köbméterenként.
A gáz árának lealkudására, és a szerződések feltételeinek megváltoztatására korábban más cégek is tettek kísérletet részben bírósági úton, és részben sikerrel, így a német E.On, a Wingas és az RWE, az Olasz ENI, az osztrák EconGas, a finn Gasum, a francia GDF Suez.
Az EU tavaly felszólította a Gazpromot az árszámítás felülvizsgálatára és olyan értelmű átdolgozására, hogy az eddigiektől eltérően ne kötődjön a kőolaj árához. Az európai partnerekkel kötött Gazprom-szerződések értelmében ugyanis a gáz ára 6-9 hónapos késéssel követi a kőolaj-árakat.
A BBC brit műsorszóró emlékeztetett arra, hogy számos szakértő a Gazprom európai partnereinél és leányvállalatainál múlt héten tartott, az Európai Bizottság által kezdeményezett vizsgálatokat azzal hozza összefüggésbe, hogy Kelet-Európa panaszkodik az orosz gáz túl magas árára.
MTI

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia









