Külföldi munkavállalás: mit, hol, mekkora eséllyel?


Bár a külföldi munkalehetőségek is beszűkültek a krízis miatt, még így is több százezer a betöltetlen álláshelyek száma Európában. Magyarországon megnőtt az érdeklődés a külföldi munka iránt a válság hazai megjelenése óta: sokaknak ez az utolsó megoldás, hogy el tudjanak helyezkedni. Az mfor.hu ezúttal az uniós munkaerőpiacon nézett körbe, hogy néhány tippet adjon az EU-ban munkát vállalni szándékozóknak.

Az Eures hálózatán is kutathatunk munka után (Mfor-montázs)

Nagyjából 8-10 százalékkal nőtt a külföldi munka iránt érdeklődők száma a válság magyarországi megjelenése óta – tájékoztatta lapunkat Kalmár András, az Eures (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) hazai menedzsere, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársa. Hozzátette: az ügyfélkör megváltozott, hiszen nagyobb számban jelentek meg az érdeklődők között a magasabban kvalifikáltak.

Az álláskeresők egy részének ez a lehetőség az utolsó mentsvár, hiszen itthon nem találnak munkát, de esetleg eladósodtak, a törlesztő részleteket pedig fizetni kell. Ugyanakkor közülük sokaknak nincs megfelelő nyelvtudása, illetve nem rendelkeznek szakképesítéssel, így pedig vajmi kevés esélyük van az európai munkaerőpiacon.

Pontos adatok arra vonatkozólag nincsenek, hány magyar dolgozik jelenleg külföldön, hiszen az Európai Unió tagországainak többségében szabad a munkavállalás, ezért ezt nem tartják számon. Becslések szerint a munkaképes korúak nagyjából 2-2,5 százalékáról lehet szó, vagyis százezres nagyságrendben végezhetnek munkát kint magyarok. Ez egyébként megfelel az európai átlagnak, hiszen az európai mobilitási mutató átlagosan két százalék.

Angol és német nyelvterületre megyünk leginkább

A magyarok leginkább az angol és a német nyelvterületre – Angliába, Írországba, Németországba és Ausztriába - mennek szívesen dolgozni, hiszen ezt a két nyelvet beszélik a legtöbben. Ugyanakkor a válság miatt Írországnak nagymértékben visszaesett a gazdasága, ezért itt jelentősen lecsökkent a munkahelyek száma. Angliában leginkább a vendéglátás és a mezőgazdaság területén lehet most nagy eséllyel elhelyezkedni, emellett Németországban és Ausztriában is szép számmal vannak lehetőségek. (Igaz, utóbbi két ország - a régi tagországok közül egyedüliekként - 2011-ig fenntartja a munkaerőpiaci korlátozásokat a kelet-közép-európai uniós tagállamokkal, köztük Magyarországgal szemben is, így náluk továbbra is csak munkavállalási engedéllyel lehet dolgozni - a szerk.) 

Május 1-jén Dánia és Belgium munkaerőpiaca is megnyílt, így már ott is könnyebben szerezhetnek állást a külföldre készülők. A tavalyi évtől Hollandiába is várják a más országból érkezőket, ami azért is ideális a magyaroknak, mert itt szintén beszélik az angol (vagy a német) nyelvet. Ciprusból és Olaszországból pedig a nyári szezonban érkezik a legtöbb állásajánlat.

Az említett iparágakon kívül sokan helyezkednek el az építő-, a fém- és a húsiparban, a szociális ágazatban (elsősorban házi betegápolóként), a gépgyártásban és az informatikában. Emellett sok logisztikai vezetőt, rakodómunkást és minőségbiztosítási szakembert is keresnek.

Még mindig sok a szabad állás

Természetesen a válság nem hagyta érintetlenül az európai munkaerőpiacot sem: míg előtte nagyjából 1-1,2 millió szabad álláshely volt az Eures hálózatában, addig most 800-900 ezer a betöltetlen állások száma. Ugyanakkor ez még mindig nagyon magas szám, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ezek csak a munkaügyi központoknál regisztrált állások. Tehát látni kell, hogy a növekvő munkanélküliség mellett még mindig gondot okoz a munkaerőhiány is.

Az Európai Bizottság ezért célul tűzte ki, hogy növeli a mobilitási mutatót az unióban. Ugyanakkor ez nem csak földrajzi, hanem ágazati mobilitást is kell, hogy jelentsen, aminek most a krízis idején még inkább megnőtt a jelentősége – hangsúlyozta Kalmár András.

"Ennek érdekében ösztönözni kell a fiatalokat a minőségfejlesztő, világképtágító, kulturális tapasztalatot bővítő külföldi tanulásra, munkavállalásra, amelynek jogi, szabályozási oldala egyre több lehetőséget biztosít" – mondta egy nemrégiben tartott szakmai rendezvényen György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.

Nagy előnnyel indulnak itthon a külföldről hazatérők

Kalmár András szerint sokat profitálhatnak azok, akik néhány éven keresztül külföldön végeznek munkát, hiszen kint nyelvet és szakmát tanulhatnak, és így nagy előnyt szerezhetnek később az itthoni munkaerőpiacon. Tendencia, hogy a nagy cégek egyre inkább nézik, van-e külföldi munkatapasztalata a jelöltnek, hiszen így egy multikulturális környezetben jobban be tud illeszkedni az illető, és a nyelvtudása is biztosabb.

Egy másik lehetőség, hogy a külföldről hazajött munkavállaló a megszerzett szakmai tudás és tőke segítségével önálló vállalkozást indít, amivel további munkahelyeket is tud teremteni.

A külföldre menni szándékozók mindenképpen tájékozódjanak, hogy kell-e engedély az ottani munkavállaláshoz, illetve, hogy milyenek a kinti élet- és munkakörülmények (például meg tudják-e fizetni a szállást) – figyelmeztet az Eures tanácsadója. Hangsúlyozta azt is, hogy a közvetítők az álláskeresőktől nem kérhetnek anyagi ellenszolgáltatást, illegális például regisztrációs díjat szedni, és csak akkor végezhetnek ilyen tevékenységet, ha regisztrálják magukat a munkaügyi központoknál.


Érdemes a jelentkezőknek irataikat lefénymásolni, és utóbbit bemutatni kint, hogy ne az eredeti útlevelet és személyit kelljen átadni. Ez alól az Egyesült Királyság az egyetlen kivétel, ahol a regisztrációhoz postán kell megküldeni bemutatásra az eredeti dokumentumokat. A kiutazás előtt érdemes még a munkakör betöltséséhez szükséges iratokat (pl. bizonyítvány, nyelvvizsga) még itthon lefordíttatni, hiszen küldöldön ezt nehezebben tudjuk megtenni.

Kovács Zita

Menedzsment Fórum


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.