Válságkezelés magyar módra – az októberi összeomlás története

2008. december 30. kedd 09:39:52

Információ

A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!

Megosztás|

Fórum hozzászólások ( 7 )

Magyarország októberben két hét alatt vesztette el a befektetők bizalmát, aki tudott, fejvesztve menekült a piacról, ezáltal kényszerítve az államot a piaci finanszírozás helyett a nemzetközi szervezetek hiteleire. Bár szeptemberben az illetékesek még azt hangoztatták, hogy jövőre beindul a gazdaság, ennek esélye két hét alatt eltűnt. Cikkünkben az októberi eseményeket idézzük fel, amelyek úgy kezdődtek, ahogy az nálunk lenni szokott. Az illetékesek tagadták, hogy pénzügyi válság lenne, majd váratlan fordulattal válságkezelésről kezdtek beszélni, miközben aggasztó hírek láttak napvilágot. Mfor.hu összeállítás.

Borús év volt (Mfor-montázs)

Sokan csak az ellenzék vezérének "szokásos nagyot mondásának" tartották Orbán Viktor június elejei beszédét, amikor a pártelnök azt mondta, hogy komoly pénzügyi bajban van az ország. Sokak számára nehezen értelmezhetőnek tűnt akkori kijelentése, mely szerint a magyar gazdaság adósságcsapdában jutott. Ahogy a pártelnök fogalmazott: nagy kérdés, hogy lehet-e valamiféle nagy megállapodást kötni, ha az adósság elengedéséről nem is, de legalább valamiféle értelmes adósságkonvertálásról. "Adósság-átütemezésről, adósságcseréről, vagy a jó ég tudja milyen technikákról, amelyeken szakértőink törik a fejüket, amihez szintén egy együttműködő, kooperatív közeg szükséges".

Máig nem derült ki, hogy az akkor eretneknek számító gondolatokat a rutinos politikus Orbán Viktor miért mondta ki? Elszólta magát, vagy célja volt vele? Tudott valamit, vagy csak rossz előérzete volt? Egy biztos, mindenki lehurrogta, és szinte egyöntetű vélemény volt, hogy a pártelnök veszélybe sodorja az ország pénzügyi stabilitását. Sajnos, azonban neki lett igaza, hiszen az ősszel kikönyörgött IMF hitel lényegében azt bizonyítja, a nemzetközi hitelpiacon Magyarország nem tud labdába rúgni, veszélybe került az államadósság jövőbeni finanszírozása és felsejlett egy esetleges államcsőd veszélye is.

Mire lenne elég a 25 milliárd dolláros IMF-hitel?

Tekintse meg galériánkat!

Azonban hagyjuk Orbán Viktort, akármilyen befolyásos politikus mégiscsak az ellenzék vezére, és nem ő kormányoz. Mai válság előképe 2006 őszén felismerhető volt, de a zavargások és öszödi beszéd elemzése közben senki nem figyelt oda rá. Pedig akkor is megingott az állampapírpiac, egekbe szöktek a kamatok és világsajtó Izlanddal hasonlította össze Magyarországot. Minden kész volt egy államcsődre, de sikerült elkerülni. Megmentett minket a világgazdasági konjunktúra, a pénzbőség, a bankok sorba álltak, hogy hitelezhessenek országunknak.

2008 kezdett jól indulni, megállt a GDP növekedési ütemének süllyedése, és úgy tűnt, hogy fordulóponthoz érkezett a gazdaság. Az elemzők egy része 3 százalék feletti növekedést jósolt, míg 2009-re 4 százalékot sem tartottak elképzelhetetlennek.

Mindenesetre szeptember elején mindenki a legnagyobb nyugalommal tervezgette a jövő évi gazdasági növekedést, és Gyurcsány Ferenc egy új gazdaságpolitikai irányvonalat hirdetett meg, amely gyorsan kormányprogrammá emelkedett. Ebben kilátásba helyezett egy 150 milliárd forintos adócsökkentést és a Konvergencia Program teljesülését.

Az optimizmust semmi sem ingatta meg, hiszen Király Júlia MNB alelnök szeptember 17-én azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy komolyabb megrázkódtatásra sem a magyar fogyasztóknak, sem a piacnak nem kell számítania a hitelpiaci válság napokban megjelent újabb hulláma miatt.

Veres János pénzügyminiszter szeptember 9-én adta át azt a táskát Szili Katalin házelnöknek, amely a 2009-es költségvetés tervezetét tartalmazta. Akkor még nem tudtuk, hogy ez csupán az első variáció lesz, amelyet még kettő követ majd. Ekkor a kormány úgy számolt, hogy jövőre 3 százalékos GDP-növekedés és 4,3 százalékos infláció mellett, az államháztartási hiány 3,2 százalékos GDP arányosan.

Azért a nemzetközi válság híre eljutott Magyarországra is. A kormány azonban nem tett semmit, és derűlátó optimizmust sugárzott. Gyurcsány Ferenc és Simor András jegybankelnök fogadta az OECD főtitkárát Angel Gurría-át. A találkozón mind a hárman megerősítették, hogy a magyar bankrendszer felkészült és semmi ok az aggodalomra.

Veres János még október 7-én is megnyugtatott mindenkit. A magyar bankrendszer stabil, tőkeerős, betartja a prudenciális szabályokat, de nem tudja függetleníteni magát a pénzpiaci folyamatoktól, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzpiac stabilitása fennmaradjon - mondta Veres János egy sajtótájékoztatón.

A válság október 9-én tört ki, amikor szintén a pénzügyminiszter jelentette be, hogy új makropályát készítenek a költségvetéshez, majd ezt követően zuhanórepülésbe kezdett a forint, egy nap alatt a korábbi egy-két forintos változásokhoz képest 5 forinttal lett drágább az euró, de a 257 forintos szint még csak a kezdet volt.

Fórum hozzászólások ( 7 )