Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Vas, acél, briliáns
A parlament e hét pénteken tárgyalta az ócskavas-kereskedelemre vonatkozó szabályok szigorítását. Kínálkozik a lehetőség, hogy az mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában ezúttal a harmincas évek közepének fémpiacát járjuk be. Természetesen e héten is lesz találós kérdés...
Kemény fiúk (Mfor-montázs) Az 1937-es esztendő a magyar vas- és acélgyártás rekordéve volt. A nyersvas-kibocsátás javulásának üteme ugyan kissé visszaesett - az 1935/36-os esztendők hetven (!) százalékos emelkedéséről -15,4 százalékra, de a termelés 1936-ban már alig maradt el az 1929-es esztendő eredményeitől. Különösen jó mutatókról számolhattak be az acélüzemek: dolgozóik munkája nyomán 1936-ban 24, míg 1937-ben 20,5 százalékos bővülést értek el.
Gyártmányok vasércből
A hazai vasérctermelés 1929-ben 25.235, 1936-ban 27.995, 1937-ben 28.952 ezer mázsa volt. A gyártmányok kereskedelmi forgalma ugyancsak szépen alakult: 1928-ban 197 ezer mázsás és 7,8 millió pengős behozatallal 1.167 mázsás és 20,8 millió pengős kivitel állt szemben.
Az egyik leghíresebb magyar bélyeg a Nagymánya, a másik pedig egy ötezer korona névértékű papírdarab. Az apró, zöld színű lapon két alak, egy anya gyermekével és egy felirat látható. E heti kérdésünk, milyen néven ismerik a gyűjtők e bélyeget?
Nyolc év múlva 38 ezer mázsa és 3,2 millió importot, illetve 1.024 mázsa és 12,3 millió pengő exportot értünk el. Egy esztendő múlva ezen adatok 43,3 ezer mázsára és 3,9 millió, illetve 1.090 mázsára és 16 millió pengőre híztak. A növekedés tehát jelentős volt.
A vas- és fémipar által termelt összes érték 1935-ben 404, 1936-ban 528, 1937-ben pedig már 560 millió pengőt tett ki, míg a munkáslétszám 55 ezerről 75 ezerre dagadt. A legnagyobb bővülés a tömegcikkeket előállító ágazatokban volt, míg a klasszikus nehézgépipar még mindig csak a nyolcvan százalékát érte el az 1927-es csúcsévnek.
A magyar vegyipar szénfogyasztása 1937-ben 19.425 vagon volt - e mennyiség 1.100 kocsival volt több, mint az 1936-os szint. A vegyipar növekedése egy év alatt megközelítette az öt százalékot - ami a jelenből nézve is bámulatos (kritikusabban fogalmazva; irigylésre méltó) teljesítménynek minősíthető. Magyarország 1936-ban 301, 1937-ben pedig 365 vagon nyersgumit importált külföldről. A két említett esztendőben ezen alapanyagért 2,775 és 4,241 millió pengőt fizettünk. Ha tételesen megvizsgáljuk az árakat, láthatjuk, hogy az 1936-os 9.200 Pengős kocsinkénti ár egy év alatt 11.700 pengőre hízott. Az ipar sok halzsírt is felhasznált: ebből 1936/37-ben 505 és 413 vagonnal hoztak be hazánkba 1,567 és 1,418 millió pengő értékben, de szépen – 386 és 357 kocsival – szerepelt a fenyőgyanta is.
Exportra is jutott
Ezen szegmens kivitele egyébként kis visszaesés után ugyancsak szépen alakult: nehézgépekből 1929-ben hét, 1936-ban tíz, 1937-ben pedig már 15,3 millió pengő értékben exportáltunk.
Amezőgazdasági gépek kivitelének értéke 1933-ban 2,7, 1935-ben 5,3, 1937-ben pedig már hétmillió pengőt tett ki. Ugyanezeket az esztendőket alapul véve elektromos szerkezetekből a külföld felé 25, 27,4 és 28,5 millió pengős eredményt tudtunk felmutatni.
Kannák, habverők
Szépen hoztak a konyhára az exportált tömegcikkek - lábasok, kannák, habverők, fémkanalak - is: 1933-ban mintegy nyolc, 1935-ben 12, 1937-ben pedig igen jelentős, 18 milliót meghaladó forgalmat tudtak felmutatni a gyártók. Ez utóbbi különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a csehszlovák és német konkurencia már akkor is jelentős volt.
S végül zárásként álljon itt a harmincas évek közepének legértékesebb fémipara. A Budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnok - mert hogy anno ilyen is létezett - jelentése szerint 1937-ben a magyar ékszerészek hétszáz kilogramm színaranyat, nyolcezer kilogramm ezüstöt és öt kilogramm platinát használtak fel.
Ehhez jött még az ipar a maga 25 ezer kilogrammnyi ezüst és egy tonnányi aranyfelhasználásával.
A PM sápja
Érdemes közbevetni, hogy a Pénzügyminisztérium döntése értelmében ettől az évtől bevezették a fémjelzési díjat, amely ezüstművek esetében grammonként 0,8, aranytárgyaknál nyolc, a platinából készülteknél pedig tizenhat fillér volt.
A harminc milliméternél nagyobb órák sápja platina ház esetében nyolcvan, aranynál negyven, míg ezüstnél tíz fillér volt. Ha az időmérő nagysága ezt az értéket meghaladta, akkor kettő, egy, illetve 0,30 pengőre nőtt a grammonkénti teher.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia







