Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Vasbordájú hordta haszon
Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában ezúttal a harmincas évek vízi üzleteit elevenítjük fel. Írásunkból többek közt kiderül, mekkora harcot vívtak anno a hajózási társaságok. Természetesen e héten is lesz találós kérdés...
(Mfor-montázs) Mielőtt elmélyednénk a "teknők" történetében, talán nem lesz érdektelen megemlékezni egy ma is működő cégről, a MÁVAUT-ról - amely nem más, mint a Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata.
A cég a Magyar Királyi Államvasutak Közúti Gépkocsiüzeme részeként, illetve utódjaként alakult 1935. január elsején, s kizárólag helyközi autóbusz-forgalom lebonyolításával foglalkozott. A MÁVAUT kocsijai 1936/37 fordulóján 85 útvonalon 4.838 kilométeren futottak az országban, s az utasok száma meghaladta az 1,7 milliót. A firma általában fél-másfélmillió pengős nyereséggel dolgozott, s hasznát újabb buszok vásárlásába, berendezéseinek modernizálására fordította.
A lyukkártyákat először egy amerikai népszámlálás során használták. A zseniális találmány pillanatokon belül elterjedt a földön, s hatalmas hasznot hozott feltalálójának. Azaz pontosan kinek is?
Rákanyarodva a vizekre, kezdjük történetünket az MFTR hajóival. A vállalat 1937-ben 23 kerekes, négy csavaros, hat áruszállító vontatóhajóval és 218 uszállyal rendelkezett. Emellett bérelt még tíz másik vasbordájút is, így ebben az esztendőben 16.380 lóerőt és 134 ezer tonna "rakűrt" mondhatott magáénak.
Újabb teknőket vettek
Mivel a firma az előző esztendőkben veszteséget termelt, ezért 1936-ban szanálni kellett. A pénzügyi akció olyannyira sikeres volt, hogy 1937-ben a fentebb említettek mellett még újabb tíz hajóra adott megrendelést - összesen hatmillió pengő értékben. A "teknőket" 1941-ig kellett átadnia a Ganz vezette konzorciumnak.
A magyar durvakerámiai ipar sokat fejlődött a harmincas években. Legsikeresebb termékeink a kőagyagból készült cikkek voltak, például az alagcsövek és a falazó-klinkerek. A háború kitörése előtt két évvel például a magnezitből és más tűzálló anyagokból készült téglaexportunk 1,4 millió pengőt tett ki, s ez ötszázezres emelkedést jelentett az előző esztendőhöz képest.
Mivel az MFTR állami tulajdonban volt, a kormány úgy határozott, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tiszai hajózásra is. A döntés hátterébe az utakat tekintve gyengén álló Alföld fejlesztése húzódott meg. A szőke folyam felső szakaszán ezzel párhuzamosan megindult a kikötő-fejlesztés, valamint 1938-ban hozzáfogtak a Körös szabályozásához is.
Mátyás király álma
Az 1937-es év nyarának fontos eseménye volt a Duna-Tisza csatorna terveinek elővétele. Nem érdektelen közbevetni, a napjainkban ismét felelevenített beruházást elsőként Mátyás király szerette volna megvalósítani - még az 1400-as évek második felében.
A Horthy kori elképzelés Csergő Károly nyugalmazott Csongrád megyei alispánhoz kapcsolódik. A közgazdasági szakember tervezete nyomán az Országos Szociálpolitikai Tanács is foglalkozott az üggyel, s úgy vélték, a komoly kubikus-tömeget megmozgató "árokásás" jelentősen mérsékelhetné a munkanélküliséget.
Kemény konkurenciaharc
Visszatérve a "vasteknőkhöz", érdemes áttekinteni, milyen konkurenciával kellett megküzdenie az MFTR-nek. Itt volt például a 40.310 lóerővel és 250 ezer tonnás kapacitással bíró Első Dunagőzhajózási Társaság valamint a 15 ezer lóerő és 150 ezer tonna "rakűr" felett diszponáló Bajor Lloyd Rt. is. A hullámok hátán érkező haszonra lesett emellett az összes utódállam hajózási cége is, így érthető, hogy igen erős volt a konkurenciaharc.
Zárásként pedig álljon itt egy vesztes: a Balatoni Hajózási Rt., amely 1936/37-ben 117 ezer hajókilométer mellett harminckét úszóművel 203 ezer utast és 55.716 tonna árut szállított tova. A firma passzívuma kétszázezer pengő körül mozgott, amelyet a főkönyvek tanúsága szerint csak 1940-re sikerült kis mértékű haszonra fordítania.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia







