Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpiaAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Hozhat-e megváltást az új csődtörvény?
2009. október 13. kedd 13:01:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A még működőképes, de fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak kínál mentőövet a módosított csődtörvény. Az új jogszabály kifejezetten a fizetési fegyelem rosszabbodásának hatására indított tömeges felszámolási eljárásoknak kíván megálljt parancsolni, mert azzal minden szereplő, adós, hitelező, munkavállaló és még az állam is rosszul járt. Persze a kérdés nyitott marad, elegendő – e egy új szabályozás ahhoz, hogy megfékezze az elmúlt években egyre terjedő felszámolási hullámot?
Ne maradjon le semmiről
Nem ér rá naphosszat híreket böngészni, mégsem akar lemaradni a legfontosabb történésekről? Jelentkezzen az mfor.hu hírleveleire!
Mondhatni gyakorlattá vált az elmúlt években, hogy a likviditási problémákkal küzdő vállalkozások esetében a hitelezők, szinte nyomásgyakorló eszközként, automatikusan nyúltak a felszámoláshoz – évente több mint 10 ezer esetben. A folyamat megállítására a jogalkotó újraszabályozta a csőd, mint egy inkább piacbarát, reorganizáció párti alternatíva lehetőségét. Ez a változtatás mentöv lehetne a vállalkozásoknak, lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy működésüket átalakítsák, s egyhamar talpra tudjanak állni.
Kiút nélkül
A vállalkozói körbetartozások és a rossz fizetési morál a hitelezőket abba a helyzetbe hozta, hogy az adóssal szembeni követeléseik behajtása érdekében az azonnali és a legközvetlenebb érdekérvényesítési gyakorlathoz, a felszámolás elindításához folyamodjanak. Ezzel az intézkedéssel nem az volt a céljuk, hogy az adóst valóban fel is számolják, hanem az, hogy az adóst még a felszámolás tényleges elrendelése előtt fizetésre kényszerítsék. Ha azonban az adósról kiderült, hogy valóban fizetésképtelen, és elindult a felszámolási eljárás, akkor nem volt mód a folyamat megállítására, így az adós vállalatot végül felszámolták és véget ért a folyamat. Kvázi kiút nélküli patt helyzetbe sodorva a szereplőket.
"Ezt a lehetőséget a hitelezők – a piaci torzulásai miatt – nem megfelelően alkalmazták, és emiatt az utóbbi években nagyon megszaporodtak a felszámolási eljárások, ami viszont sem az adósi pozícióban lévő vállalkozásnak, sem az államnak, sem a hitelezőnek nem volt jó. Az állam adófizető és foglalkoztatást biztosító termelőegységet veszített el, míg a hitelezők az adós vagyontárgyai értékesítéséből csak jelentősen diszkontált - a gyakorlatban általában 1-10 százalék közötti mértékű - megtérüléshez juthattak hozzá" – hangsúlyozta Györfi-Tóth Péter, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda partnere.
Még egy esély
A csődtörvény módosításával éppen az volt a cél, hogy az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de egyébként még működő képes vállalkozások felszámolását el lehessen kerülni. A vállalkozások mentőövet kaphatnak, hiszen az új szabályok alapján igénybe vehető 90 napos – automatikus - fizetési moratórium alatt a cég a működésén kívül tudja rekeszteni a hitelezőket, és erőforrásait a további üzleti tevékenységhez szükséges reorganizációra fordíthatja. Ez a megoldás a hitelezőknek is jó, mert – habár a hozzájárulásuk nélkül az adós cég a fizetési moratórium idejére átmenetileg kikerül a közvetlen hitelezői kontroll alól, ám a hosszabb távon működőképes vállalkozás az ezen időszak alatt előkészített reorganizáció következtében nagyobb eséllyel válik jó adóssá. A folyamat kontrollját pedig a kirendelt vagyonfelügyelő biztosítja, aki ellenőrzi az adós menedzsmentjének minden lépését annak érdekében, hogy azok valóban a reorganizációt szolgálják. Az intézkedés hatására, elviekben már csak azok a cégek kerülnének felszámolásra, melyek már működésképtelenné váltak.
"Gazdaságilag üdvös megoldás az adós talpra állítása lehet egy olyan reorganizációs folyamatban, amelyben az új üzleti stratégia az adós és a hitelezők egyezségére épül. A csődtörvény új szabályainak megalkotásával az volt a törvényalkotó célja, hogy a felszámolás az utolsó lehetőség legyen a tartozások behajtására" – tette hozzá Györfi-Tóth Péter.
Új szolgáltatás indul a lánctartozások enyhítésére
Vállalkozók bontanák a felújított gárdonyi vasútállomást
A cégek kezdeményezik a legtöbb felszámolási eljárást
Kevés cég tudja finanszírozni a vevőit
Ritkán fordulnak követeléskezelőhöz a cégek
Megüti a bokáját, aki átveri az alvállalkozóit
A működőképes vállalatok továbbélését elősegítő reorganizációt a hitelezők is kezdeményezhetik azzal, ha csődeljárást kérnek az adott cég ellen. Ilyenkor a bíróság szintén felügyelet alá helyezi a vállalkozást, így a hitelező intézményesített keretek között tud közreműködni a cég helyreállításában, és akár más partner bevonását is kezdeményezheti a folyamatba.
A csődtörvény változásai
Azonnali ideiglenes fizetési haladék (un. automatikus fizetési moratórium): Az adós által kezdeményezett csődeljárásban a bíróság már a kérelem benyújtásakor elrendeli a 90 napos fizetési moratóriumot, és ez alatt a társasággal szemben követelések nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesíthetők. Igaz, a hitelezők érdekében kifizetést is csak korlátozottan teljesíthet, és kötelezettséget szintén csak korlátozottan vállalhat.
A csődeljárás megindításához, és az automatikus fizetési moratórium hatályba lépéséhez ezen túl nincs szükség a csődvédelmet kérő adós hitelezőinek jóváhagyására. Emellett 2009. szeptember 1-jétől a hitelező – a felszámolási eljárás alternatívájaként, az adós hozzájárulása mellett – csődeljárást is indíthat az adós ellen.
Vagyonfelügyelő: A bíróság által a csődeljárás megindításakor kijelölt független vagyonfelügyelő nem csak a vagyonnal rendelkezik (megakadályozva annak esetleges kimentését), hanem nyilvántartásba veszi a hitelezőket, és közreműködik az adós és a hitelezők közötti csődegyezség megkötése érdekében is.
Hitelezői választmány: A hitelezői szavazatok számításánál a módosított csődtörvény figyelembe veszi a hitelezői követelések nagysága szerint rangsorolt és súlyozott hitelezői érdekeket, ezzel egyidejűleg viszont igyekszik kiszűrni a hitelezői jogok rosszhiszemű gyakorlását.
Csődeljárás és felszámolás viszonya: A csődeljárás a felszámoláshoz képest elsőbbséget élvez, így a már megindult felszámolási eljárást az adós vonatkozásában a felszámolást elrendelő elsőfokú határozat meghozatala előtt benyújtott csődeljárás iránti kérelem felfüggeszti, valamint a bíróság a megindult csődeljárás lezárásáig nem vizsgálja a csődeljárással érintett társaság ellen benyújtott felszámolási kérelmeket.
Menedzsment Fórum
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 FtEladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
