A jó szándék respektálandó, ám némi logikai bukfencet azért érzek a dologban. A kormány a jövő évre már gazdasági növekedést vár. Véleményem szerint ugyanakkor ezzel ellentétesen hat, ha 150-200 milliárd forintot elvonnak. Nem állítom, hogy ésszerűsítéssel, kevés lopással nem spórolható meg sok pénz a közszférában, ám eddig inkább a fűnyíró elv volt érvényes. Ha most is ez lesz, nem pedig hatékonyságnöveléssel végrehajtott racionalizálás, akkor egyrészt az elbocsátott dolgozók (itt simán benne van egy néhány 10 ezres létszám) fogyasztása, továbbá a kormányzati intézkedések feltételezett multiplikátor hatása is inkább a GDP visszaesés (vagy lassabb növekedés irányába hat). Ugyan ehhez kapcsolódva, az is kérdéses számomra, hogyan számolhat ekkora gazdasági növekedéssel a kormány, miközben a miniszter úr azt hangoztatja, hogy a gazdasági válság újabb fordulója következhet.
Az már csak Matolcsy György kapcsán merül fel benne, hogy ennek az embernek milyen rossz érzés lehet, hogy miközben gazdasági ösztönzésről, a kormányzati intézkedések tovagyűrűző hatásáról írt, beszélt, a gyakorlatban a Bajnai kormány retriktív gazdaságpolitikáját kell folytatnia.
Persze lehet azon lamentálni, hogy mi igazságosabb a jövedéki adó, vagy a bankadó, ám ha az egész eredőjét, vagyis az adóelvonás mértékét, az állami újraelosztás szerepét tekintjük, akkor csak szavak szintjén volt itt forradalom.
Nem állítom, hogy nem ezt kell csinálni, hiszen így van remény, hogy néhány év szenvedés után valóban megkezdődjön a kilábalás, ám sokak számára, akik azt hitték, hogy a szocik elzavarásával itt lesz majd a Kánaán nagyon sok keserű pirula várat még magára.