A jegybank már június elején közölte, hogy az LCR-mutató gyorsabb emeléséről előterjesztés készül a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak annak érdekében, hogy a meglévő nemzeti hatáskör kihasználásával a nemzetközi előírásnál hamarabb, már 2016-ban 100 százalékra emelkedjen az LCR-ráta.
Az MNB szerdai közleményében emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament és Tanács, illetve az Európai Bizottság rendelete írja elő a hitelintézetek számára az úgynevezett likviditásfedezeti követelmény (Liquidity Coverage Requirement – LCR) teljesítését. Az LCR-előírás célja annak biztosítása, hogy 30 napon belül megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges likviditási sokk esetén. Az uniós előírások szerint az LCR-mutató teljesítésére vonatkozó minimum követelmény 2015. október 1-jétől indul, amikor a pénzintézeteknek 60 százalékos megfelelést kell teljesíteniük, és lépcsőzetesen emelkedve 2018. január 1-jétől kell a 100 százalékos mértéket elérniük. A szabályok szerint azonban a nemzeti hatóságok az LCR gyorsabb bevezetését is elrendelhetik, és ezzel a lehetőséggel élve határozta meg a magyar jegybank a jövő áprilisra előrehozott határidőt.
Az új előírással párhuzamosan funkciójukat vesztik a jelenleg hatályos mérleg- és betétfedezeti mutatók, így azokat 2016. január 1-jétől kivezetik - közölte az MNB.
Az MNB jelenleg megfelelőnek tartja a hazai hitelintézetek rövid távú likviditását, azonban a bankrendszer sokkellenálló képességének erősítése érdekében indokoltnak tartja az LCR-előírásnak való gyorsított megfelelést. Ezzel Magyarország csatlakozik azon EU-tagállamok köréhez, amelyek már korábban jelezték az LCR gyorsított bevezetését (például Egyesült Királyság, Hollandia) - hangoztatta a jegybank közleménye.
Az MNB-rendelet szövege várhatóan 2015. szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben - tette hozzá.
Az LCR-követelmény 100 százalékos teljesítésének előrehozott előírása az önfinanszírozási programhoz kapcsolódik, amelynek másik eleme, hogy szeptember 23-ától megszűnik a jegybanki kéthetes betét és háromhónapos fixkamatozású betét veszi át a helyét. Mindkét intézkedés azt a célt szolgálja, hogy az állampapírok felé terelje a pénzintézetek forrásait és csökkenjen a devizaadósság aránya az államadósságon belül.
Az MNB 2014-ben hirdette meg az önfinanszírozási programot, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2014-ben és 2015 első negyedévében több mint 900 milliárd forinttal nőtt a bankok forint-állampapírállománya, valamint a magyar állam másfél év alatt, az idei év közepéig, 3,5 milliárd euró értékben tudott lejáró devizaadósságot visszafizetni forintforrások bevonásával.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a hónap elején egy interjúban arról beszélt, hogy az idei forintkibocsátási többletből lejárat előtt vissza lehetne fizetni 1,2 milliárd euró devizaadósságot, amivel a 2016-ban esedékes devizalejárat 5,5 milliárd euróról 4,6 milliárdra csökkenne.
MTI
