Szinte teljes volt az egyetértés a parlementben, a 346 jelen lévő képviselőből 330-an szavaztak arra, hogy megszülessen az elvi engedély, hogy el lehessen kezdeni tervezni a Paksi Atomerőmű bővítését. "Ez az elsöprő többség is azt jelzi, hogy alapos, pontos előkészítés előzte meg a javaslat benyújtását, az utóbbi hónapokban széles társadalmi- és tudományos vita zajlott a kérdésről" - mondta el keddi sajtótájékoztatóján Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter.
Mibe fog ez kerülni?
Egyelőre sok a bizonytalanság a bővítés körül, a lényegi kérdésekről még nem döntött a kormány. "Most nézzük majd meg, mennyibe fog kerülni a tervezett beruházás, a nemzetközi példák alapján annyit el lehet mondani, hogy egy ezer megawattos blokk építése mai áron 2-2,5 milliárd euróba kerülne" - vázolta fel a miniszter. Az elfogadott javaslat arra nyújt felhatalmazást, hogy egy vagy két blokk építését elkezdje tervezni a kormány, azaz a bővítés mindenképpen százmilliárdokba fog kerülni.
Egy új atomerőmű - két 1600 megawatt teljesítményű blokkot számítva - legalább nyolc milliárd euróba kerülne, de ezt csak akkor szabad Magyarországon vállalni, ha a különböző tüzelésű erőművek "versenyeztetése" után a nukleáris energia kerülne ki győztesen - mondta el Kaderják Péter az Energia Klub "Lehet-e versenyképes az atomenergia?" című vitaestjén március közepén.
Még arról sincsenek pontos információk, mikorra készülhet el a tervezett beruházás. Az első hírek arról szóltak, hogy öt évet vehet igénybe a tervezés, majd további hat év a kivitelezés, azaz ha most nekiállnának, akkor is legkorábban 2020-ra lennének kész a tervezett új blokkok.
Molnár Csaba a sajtótájékoztatón elmondta, hogy két ok miatt van szükség az atomerőmű kibővítésére: egyrészt hazánk energiaszükséglete 2025-re mintegy 1,5 százalékkal emelkedik majd a számítások szerint, másrészt több erőművet ki kell majd vonni a forgalomból, mivel elavulnak. "2025-ig mintegy 6000 megawatt kapacitás fog kiesni ilyen okból, ezt pedig valamilyen formában pótolni kell" - vázolta a miniszter.
Ugyanakkor a kormány sem csak az atomenergiában gondolkodik, a másik lehetséges pótlás a megújuló energia lehet. A magyar állam azt vállalta az Európai Unióban, hogy 2020-ra 13 százalékra emeli a megújuló energiaforrások arányát a teljes energiaelőállításban, Molnár Csaba bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban jelenleg is zajlik egy kerettörvény kidolgozása, amivel gyorsítani szeretnék a zöldenergia terjedését.
Az emberek kétharmada támogatja, mások az Alkotmánybíróság elé vinnék
A miniszter arról is beszámolt, hogy márciusban készült egy felmérés, melyből az derült ki, hogy a magyarok több mint 70 százaléka atomenergiapárti, míg a megkérdezettek kétharmada egyetért a Paksi Atomerőmű bővítésével. Molnár Csaba szerint hasonló eredményre jutottak az említett tudományos vita folyamán is, a szakemberek többsége támogatja az erőmű bővítését.
Nemrég a Magyar Tudományos Akadémia tartott egy konferenciát az atomerőmű esetleges bővítéséről, Pálinkás József, az akadémia elnöke például egyértelműen kiállt amellett, hogy megépüljenek az új blokkok - mondta el Molnár Csaba. Ugyanezen a konferencián Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese a bővítés lehetséges anyagi forrásairól tartott előadást, melyben több lehetséges megoldást vázolt fel. A szakember szerint az atomerőművek létesítése a legtöbb helyen magántőkéből valósul meg, mivel megéri a befektetőknek.
Nem mindenki fogadta kitörő örömmel a hétfői parlamenti döntést: az Energia Klub és a Greenpeace már korábban is ellenezte a lehetséges bővítést, ők most bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
"Bizonytalan politikai helyzetben nem szokás 70 évre meghatározó döntéseket hozni. Felháborító továbbá, hogy a kormánynak nincs semmi konkrétum a tarsolyában, de az is, hogy választott képviselőink sem követelik meg a tisztességes tájékoztatást" - olvasható az Energia Klub MTI-hez eljuttatott közleményében.
"Választott képviselőink tisztességes tájékoztatás és döntés-előkészítő anyagok hiányában a javaslat megszavazásával egy biankó csekket adnak a kormányzat kezébe, szolgaian asszisztálva egy megalapozatlan giga beruházáshoz." – összegezte a problémát Perger András, az Energia Klub munkatársa.
Molnár Csaba szerint azonban az Energia Klub sem tud környezetvédelmi problémákat felhozni az új blokkok megépítésével szemben, csak jogi problémákat emlegettek, a javaslat szövegét kritizálták.
Az áramfogyasztásunk harmada származik Paksról
A Paksi Atomerőműben jelenleg négy darab 500 megawatt kapacitású blokk üzemel, ezek az ország áramfogyasztásának 37,2 százalékát adták 2008-ban. Tehát ha megépülne két további 1000 megawattos blokk, akkor lényegében megduplázbák az erőmű teljesítményét. A jelenlegi blokkok üzemideje azonban 2012-2017 között lejár, az atomerőmű már kezdeményezte, hogy ezt hosszabbítsák meg további 20 évvel, ezügyben döntés az idei év közepéig várható.
A jelenlegi egyetlen magyar atomerőmű 1973 és 1987 között épült, akkor még a Szovjetunió szállította a reaktorokat hazánknak. A helyszín kijelölésekor már akkor is számoltak azzal, hogy a jelenleg 2000 megawattos kapacitást majd 4000 megawattra lehessen bővíteni, így elvileg a hely meglenne az új blokkok számára.
Beke Károly
